kezdőlap - Felfedező
 
Nem lesz magas a választási részvétel
Nálunk soha nem az, és ott van még Áder János, meg a kampányszabályozás is.

Mutatok egy ábrát, amelyen három olyan nyugat-európai ország adatait hasonlítom össze a magyarral, ahol 2017-ben parlamenti választást tartottak. Ezek a részvételi arányok átlagai 1990 óta.

A leggyengébb Németországgal összehasonlítva is majdnem 12 százalékpont a különbség. Ha nálunk ugyanúgy alakult volna a részvétel 1990 óta, mint náluk, akkor átlagosan 1 millióval többen szavaztak volna a választásokon.

 

Miért alacsony nálunk a részvétel?

 

Van, aki szerint azért, mert Magyarországon sok a szegény ember, és alacsony a politikai kultúra. Ennek azonban ellentmond, hogy Németországban a második világháború után stabilan 80 és 90 % között alakult a részvételi arány. Ausztriában pedig 90 % fölött. A világháború után mindkét országban, különösen Németországban, óriási volt a szegénység, és a náci diktatúra sem tett jót a politikai kultúrának. 

Van azonban egy valódi, mérhető különbség az ábrán szereplő három nyugat-európai ország és Magyarország között. A németeknél, hollandoknál és osztrákoknál arányos a választási rendszer.

Ezekben az országokban minden választó pontosan tudja, hogy ha kétszer annyian voksolnak egy pártra, mint egy másikra, akkor annak pontosan kétszer annyi parlamenti helyet osztanak. Az is előre kalkulálható, hogy csak olyan politikai erő kerülhet hatalomra, amely a választáson megkapta a (mandátumszerző) szavazatok többségét.

Ezekben az országokban minden választónak nyilvánvaló, hogy az ő akarata dönt.

És Magyarországon? Ennek éppen az ellenkezője igaz. Akit kicsit is érdekel a politika, tisztában lehet azzal, hogy nem az ő akarata dönt. Hanem maga a rendszer. Lásd a 2014-es eredményt: a többség a kormánypárt ellen szavazott, a kormánypárt mégis hatalmon maradt, sőt, megkapta a mandátumok kétharmadát. 

Sok oka lehet annak, hogy Magyarországon alacsony a választási részvétel, de biztos, hogy ezek egyike az aránytalan rendszer.

Így azoknak, akik magasabb részvételre vágynak, muszáj szembenézniük azzal, hogy ehhez előbb új, a szavazói akaratot kifejező választási rendszerre van szükség. Az elmúlt 28 év bizonyította, hogy másképp nem fog menni. 

Németországban a valaha volt legalacsonyabb részvételi arány is magasabb, mint Magyarországon a valaha volt legmagasabb.

Tessék újra elolvasni ezt a mondatot, és ízlelgetni a jelentését.

 

Mi lesz 2018-ban?

 

Amit tudunk, hogy Magyarországon a „rekord” (első fordulós) részvétel 70,53 %, amelyet a 2002-es választáson mértek. Azóta azonban sok minden változott, legfőképp a kampányszabályozás.

A Fidesz de facto megtiltotta, hogy a kereskedelmi médiában politikai reklámokat sugározzanak.

Ennek következtében jó másfél évtized után először 2014-ben egyetlen másodpercnyi politikai reklámot sem láthatott az, aki bármilyen kereskedelmi csatornát nézett (nemcsak a két nagy adó tartozik ide, hanem olyanok is, mint a National Geographic, vagy a Sport tévé).  

Vagyis míg 2002-ben ontották a politikai reklámokat a kereskedelmi rádiók és tévék, addig 2014-ben semmi. Az alábbi táblázaton megmutatom, hogyan alakult a részvételi arány a három nyugat-európai ország és Magyarország legutóbbi választásán.

2014-ben a rendszerváltás óta második leggyengébb részvételi arányt mérték Magyarországon. Miközben a másik három ország hozta a saját átlagát. 

Ehhez valószínűleg köze van annak, hogy a Fidesz lenyúlta a plakátpiacot is. A kormánypárt dönti el, hogy melyik párt hol, mennyit és mennyi ideig hirdethet a kampányban. Így azt is megszabhatja, hogy mennyire legyen intenzív maga a kampány. Ha a Fidesz abban érdekelt, hogy alacsony legyen a részvétel, akkor ennek megfelelően osztja el a plakáthelyeket. 

Mivel az elmúlt választáson még a magyarországi átlaghoz viszonyítva is alacsony volt a részvétel, ezért lehetséges, hogy 2018-ban ahhoz képest növekedni fog. Azonban a választási eljárásról szóló törvény nem változott, így a kereskedelmi média 2018-ban sem sugározhat majd politikai reklámokat (kivéve a kormány „társadalmi célú hirdetésként” futó szpotjait). A plakáthelyek nagy részét pedig most is közvetlenül, vagy közvetetten a kormánypárt döntése alapján osztják el. 

A részvételi arány csak akkor érheti el a 2002-es „rekordszintet”, ha a Fidesz érdeke ezt diktálja.

Így nincs olyan részvételi arány, amely a kormányváltást támogatók érdekét szolgálná.

 

A szavazás módja

 

Az alacsony részvételhez nálunk hozzájárulhat az is, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező választók nem szavazhatnak levélben. Míg az ábrákon szereplő három ország mindegyikében rendelkezésre áll ez a lehetőség. 

Azzal, hogy a köztársasági elnök április 8-ra tűzte ki a 2018-as választás időpontját több százezer, külföldön szezonmunkát vállaló magyar számára tette lehetetlenné a szavazást.

A síszezon ugyanis rendszerint április végéig, néhol május elejéig tart. Ha Áder János május közepére tűzte volna ki a választást, akkor sokkal magasabb lehetett volna a részvétel. De ő nem így döntött. 

Akinek még lennének illúziói, olvassa el ezt az írást, amiből kiderül, hogy a külföldön dolgozó magyarok jelentős része számára miért lehetetlen a választási részvétel. 

 

Kiegészítés

 

A 2002-es rekord részvételi adat alapján van, aki azt a következtetést vonta le, hogy „nálunk a választópolgárok 30 %-a soha nem szavaz”. Jól hangzó elmélet, de nem ártana bizonyítani, ami azonban lehetetlen. A szavazás titkos, így nem tudjuk, és nem is tudhatjuk, hogy vajon minden választáson ugyanazok az emberek alkotják –e a szavazók, illetve a távolmaradók közösségét. Vagyis lehetséges, hogy mindig mások tartoznak a 30 %-ba. Így aztán az alacsony részvételi arányt nem „verhetjük rá” egy adott társadalmi csoportra, mert nincs és nem is lehet bizonyítékunk arra, hogy ez a csoport egyáltalán létezik.

Borítókép: Nyugat.hu

 

 

még több Felfedező
 
A Fidesz olyan hatalomra hajt, amellyel bármit megtehet. Ehhez többre van szüksége, mint a mandátumok kétharmada. Vélemény.
Könnyen bizonyíthatjuk, egy kis matek kell hozzá.
Itthon a legközelebbi szavazókörig néhány száz métert kell megtenni. A külföldön dolgozóknak is néhány százat, csak kilométerben.
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Gulyás Márton látja, hogy a Fidesz a választási törvény aránytalanságait a legrosszabb kommunista időket idéző média bebetonozásával teljesítette ki. Rab László (Népszabadság) írása.
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő