Sokan próbálkoznak azzal, hogy megmondják, melyik körzetben, melyik ellenzéki jelölt a legesélyesebb. Van egy közös tulajdonságuk: Rossz kérdést tesznek föl.

Megtalálni a legesélyesebbet

A 106 körzet szinte mindegyikében a Jobbik és valamelyik baloldali párt jelöltje/támogatottja a két legnépszerűbb. Amikor tehát el kell döntenünk, ki a legesélyesebb ellenzéki induló, akkor néhány kivételtől eltekintve két lehetőség közül választhatunk. 

Ha mindenhol nagyjából hasonló a támogatottságuk, akkor pénzfeldobással 50 % esélyünk van a helyes találatra. 106 körzet van, így a minta nem túl nagy, vagyis ha pechünk lesz, akkor nagyjából 40 %-ban, ha szerencsénk, akkor akár 60 %-ban is eltalálhatjuk, melyik ellenzéki jelölt a legesélyesebb. És ezt az eredményt egy ötforintossal elérhetjük! 

Szűkítsük a lehetőségeket

Tegyük fel, hogy ennél több energiát fektetünk a legesélyesebb jelölt keresésébe, és átnézzük a Közös Ország Mozgalom által 19 körzetben megrendelt közvélemény kutatási adatokat. Majd a többi kerületnél vetünk egy pillantást arra, hogy miként szerepeltek a jelöltek a legutóbbi választáson. Ahol egyértelmű a különbség a két jelölt között, ott azt választjuk, aki előrébb végzett az adatok alapján. Ezekben a kerületekben 50 %-nál nagyobb, akár jóval nagyobb, eséllyel lehet találatunk. A többi kerületben, ahol fej-fej melletti küzdelmet látunk, maradunk a pénzfeldobásos módszernél. 

Így összességében 70 % fölötti találati arányt is elérhetünk. Ami nem rossz, ahhoz képest, hogy az egész nem tart tovább egy óránál. A most az interneten keringő oldalak közül feltehetően lesz olyan, amely akár a körzetek több mint 90 %-ban eltalálja, hogy ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt. 

De ha ilyen jó találati arányt lehet elérni, akkor hol itt a probléma? 

Mire esélyes?

Ilyen módszerekkel pontosan a feltett kérdésre kapunk választ: Ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt? A választás eredménye pedig valamilyen arányban visszaigazolja majd a jóslatunkat. Csakhogy mindenhol van egy Fideszes jelölt is.

Márpedig nem az a célunk, hogy megtudjuk, melyik ellenzéki induló képes megelőzni a többi ellenzékit, hanem az, hogy kiderítsük, melyik tudja megelőzni a kormánypártit.

De mit értünk azon, hogy „meg tudja előzni”?

Leginkább azt, hogy valóban megelőzi. Ha ugyanis nem teszi, akkor az adatok csupán azt igazolják vissza, hogy a sok ellenzéki jelölt közül valóban ő volt a legerősebb. Azt azonban nem, hogy képes legyőzni a kormánypárt indulóját. Hiszen nem győzte le. 

Amikor majd az adatokat elemezzük, azt kell megnéznünk, hogy hány körzetben nyert egyéni mandátumot ellenzéki jelölt, és hogy valóban az a jelölt nyert –e, akit előzőleg „a legesélyesebbnek” neveztünk.

Ha 21 ilyen jelölt lesz, akkor nagyjából 20 %-os találati pontosságot értünk el. Amikor tehát jósolni próbálunk, az eredményességünk attól függ, melyik kérdést tesszük föl: „Ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt?” vagy: „Ki a legesélyesebb jelölt?” 

Önbeteljesítő jóslat

És ezzel még nincs vége! A legesélyesebb ellenzéki induló megnevezésének értelme és célja a választók döntésének befolyásolása. Azt feltételezzük, hogy ha tudják, hogy körzetükben X jelöltre érdemes szavazni a kormányváltás érdekében, akkor kellő számú választó ezt meg is teszi, így a Fidesz legyőzhető.

Nem elég megnevezni a legesélyesebb jelöltet, az információt el is kell juttatni a választókhoz.

Ha ebben sikeresek vagyunk, akkor ez utóbbi cselekedetünk teszi az adott jelöltet igazán esélyessé. Így ez egy önbeteljesítő jóslat, ami ismét rávilágít arra, hogy az ellenőrzés mérőszáma nem az, hogy az ellenzéki indulók miként szerepelnek egymáshoz képest, hanem az, hogy közülük hányan szereznek egyéni mandátumot.

Jelenleg hat internetes oldal közöl adatokat arról, hogy melyik egyéni jelöltre érdemes szavazni. Az esélyességről szóló jóslatok olykor megegyeznek, olykor különböznek. Ha az információt egyforma sikerességgel juttatják el a választókhoz, akkor azokban a körzetekben, ahol különböző jelölteket neveznek meg esélyesként az átszavazásra hajlandó szavazók egyik fele erre, a másik arra voksol majd, ami egyenértékű a pénzfeldobásos módszerrel. Ha lesz olyan kezdeményezés, amely hatékonyabban kommunikál, mint a többi, akkor ez dönt arról, hogy melyik ellenzéki a legesélyesebb. 

Amivel megspórolhatjuk az adatgyűjtés költségeit. Pénzfeldobással is eldönthetjük, ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt, és ha az eredményt elég jól kommunikáljuk, akkor valóban ő lesz az.