Ez nemcsak egy cikk, hanem egy tudományos kísérlet második része. Célja, hogy kiderítse, vajon Magyarországon leváltható –e a kormány választások útján. Ennek egyik feltétele, hogy a kampányfelületeket egyenlően, a választási rendszerhez igazodva osszák el. A felmérés módszertanáról a cikk végén olvashat.
A kísérlet első részeként tavaly Ausztriában egy kisvárosban néztem meg, mi látszódik a kampányból, most Magyarországon is ezt tettem. A hozzám közel eső kisvárosok közül találomra választottam, és Letenyére mentem.
Jobbra alul a Jobbik, balra felül a Fidesz jelöltjének síkfelületre rögzített plakátjai. A kettő közötti oszlopokon az LMP és az MSZP-Párbeszéd hirdeti magát ragasztott posztereken, alig láthatóan.
A tavalyi ausztriai felmérés előtt három feltételt fogalmaztam meg, melyeknek meg kell felelni egy olyan országban, ahol demokrácia van. Most is érvényesek:
Teljesült. Pontosan háromezer métert tettem meg (végigmentem Letenye főutcáján), és ezt számoltam:
Óriásplakátok: 6 db szimpla
Síkfelületre (például fém-, vagy farostlemezre) elhelyezett plakátok, amelyeket rendszerint fákra vagy villanyoszlopokra tesznek (van fizetős és nem fizetős változat): 31 db
Ragasztott plakátok. Az utcán meglévő tárgy felületére rásimulva rögzített plakátok (nem kell fizetni a helyért): 13 db
Átlagosan 60 méterenként volt egy, ami elsőre jobbnak tűnik, mint amit Ausztriában tapasztaltam, azonban ott ragasztott plakátot (alig észrevehető és amatőr) egyáltalán nem használtak. Ha ezeket levonom, akkor is marad 37 Letenyén, ami 81 méterenként egy plakát, ez csaknem megegyezik az osztrák mintával (ott átlagosan 85 méterenként volt egy).
(Persze az is lehetséges, hogy csak véletlenül volt átlagosan ugyanannyi plakát két ország találomra kiválasztott kisvárosaiban…)
Nem mindegy, milyen plakát. A Fidesz jelöltjének posztere jól látható kocsiból is, az MSZP – Párbeszéd ragaszttottja eltörpül alatta. Ilyen típusú profi plakátja csak a Fidesznek van a városban.
A második feltétel részben teljesült, a harmadik azonban egyáltalán nem. Pártonkénti eloszlás:
FIDESZ – KDNP: 19 db: 5 óriásplakát és 14 kicsi, síkfelületre rögzített
JOBBIK: 14 db, mind síkfelületre rögzített kicsi
MSZP – Párbeszéd: 9 db: 1 óriásplakát és 8 ragasztott (+4 ragasztott, de ezeket letépték)
LMP: 6 db, 2 síkfelületre rögzített kicsi és 4 ragasztott
MOMENTUM: 1 db, síkfelületre rögzített kicsi
DK: 1 db, ragasztott
Bár az ellenzék darabszámra felülmúlja a Fideszt, a demokrácia feltétele mégsem teljesül. A számításban ugyanis fontos szerepe van annak, hogy a magyar választási rendszer aránytalan. Emiatt a plakátokat nem számolhatjuk kormánypártok – ellenzék összevetésben. Ezt Ausztriában megtehettük, ott ugyanis a pártok szavazatszámai összeadódnak, Magyarországon azonban nem.
És nemcsak darabszámra, hanem láthatóságban is.
Nem mindegy, hogy ilyen plakátod van…
... vagy ilyen.
Pláne, ha ilyen!
Egy óriásplakát az MSZP - Párbeszédnek is jutott, de a Fidesznek így is ötször annyi van, mint nekik, és végtelenszer annyi, mint a többi pártnak (nekik ugyanis egy sincs)
A magyar választási rendszer aránytalan, ami azt jelenti, hogy ha egy párt több szavazatot szerez, mint bármely másik, akkor lényegében automatikusan mandátumtöbbsége lesz a parlamentben. Vagyis a voksok tetszőleges kisebbsége (kevesebb, mint 50 %-a) is hatalomra juttat egy pártot (50 %-nál magasabb mandátumarányt eredményez).
Így hatalomra kerül, akkor is ha a szavazók többsége nem őt választotta. Ezt könnyen ellenőrizhetjük április 8 után, összevetve feltételezésünket és a kísérlet eredményét a választás eredményével. Részletes előrejelzések itt.
Felmerülhet az olvasóban, hogy a fent közölt felmérés nem reprezentatív, ezért irreleváns. Hadd magyarázzam meg egy példával, hogy miért fogadható el mégis tudományos kísérletnek.
Tegyük fel, hogy idegen bolygóról érkező lények a Balaton mellett landolnak. Látják, hogy folyékony, de nem tudják, milyen anyagból van. Lehet víz, metán, stb. Egyéb tulajdonságai alapján arra tippelnek, hogy víz. Ahhoz, hogy ellenőrizzék feltevésüket, nem kell megvizsgálniuk a tó összes molekuláját, de még csak reprezentatív mintára sincs szükségük. Elegendő, ha egy találomra kiválasztott helyen belemerítenek a tóba egy poharat, és annak tartalmát elemzik. Ha arra jutnak, hogy a mintában lévő molekulák 99 %-a H2O, akkor biztosan lehetnek benne, hogy a Balatonban nemcsak van víz, hanem az víz.
Elképesztően kicsi ugyanis a valószínűsége annak, hogy bármely más mintán különböző eredményt kapjanak. Egy pohár vízben több molekula van, mint ahány pohár vizet az emberiség története során az összes eddig élt ember összesen megivott. Sokkal több. Vagyis, ha a minta 99 %-ban H2O-t tartalmaz, akkor lényegében esélytelen, hogy bármely más minta ettől jelentős mértékben eltérjen. (Természetesen ugyanez vonatkozik arra is, ha a pohárban 99 %-ban CH4 molekulákat találnak. Az sem azt jelenti, hogy a tóban van metán, hanem azt, hogy az metán!)
A mi esetünkben a számok nem ilyen csillagászatiak, de lényegében ugyanerről van szó. Magyarországon több ezer település és több száz város van. Ha véletlenszerűen kiválasztunk egyet és azt tapasztaljuk, hogy bár a plakátfelületek száma nagy, de azokon nem a demokratikus követelményeknek megfelelően osztoznak a pártok, akkor elképesztően valószínűtlen, hogy ez bárhol másutt ne így legyen.
Ami nem zárja ki a variációs lehetőségeket. Ha egy nagyobb városba mentem volna, feltehetően több LMP, MOMENTUM, vagy DK plakátot látok. A lényegen azonban ez nem változtat: a kísérlet azt mutatja, hogy a plakátfelületeken nem a demokratikus normáknak megfelelően osztoznak a pártok Magyarországon. Ha elolvassuk a választási eljárásról szóló törvényt, amely semmiféle egyenlőséget nem ír elő a pártok között a plakátokkal kapcsolatban, akkor kiderül az is, hogy miért van így.
A kísérlet első részéről, a tavaly októberi ausztriai választás előtt, Oberpullendorfban készült felmérésről itt olvashat.
Név: Bánovics Attila
Email: info@elektor.hu