Képzeljék el, hogy egy 30 fős középiskolai osztály kirándulni készül. Négy úti cél vetődik fel: Balaton, Sopron, Pécs és Debrecen. Az osztályfőnök jó fej akar lenni, és kiír egy szavazást, amelyen a következő eredmény születik:

• Balaton: 9 voks
• Sopron: 8 voks
• Pécs: 7 voks
• Debrecen: 6 voks

Mindenki szavazott. A kérdés: Hová megy az osztály kirándulni?

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a Balatonra, hiszen az kapta a legtöbb voksot. Megnyerte a választást. Azonban van egy probléma: az osztály több mint 2/3-a nem szavazott a Balatonra.

Sőt! Az a 21 diák, aki valamelyik vesztes jelöltre voksolt egy valamiben egyetértett: mindannyian városban szerették volna tölteni a kirándulás napjait, mégis kénytelenek lesznek egy tóhoz menni.

A harmadik probléma, hogy ebből a szavazásból nem derül ki, valójában hányan mennének szívesen a Balatonra, vagy a három város valamelyikébe. Ugyanis csak azt tudjuk, hogy ha egyet jelölhetnek meg a négy lehetőség közül, akkor melyiket választják. Miközben lehet, hogy azok között, akik a Balatonra voksoltak vannak olyanok, akik szívesen mennének Sopronba is, legfeljebb nem annyira szívesen, mint a Balcsira. Ugyanígy igaz lehet, hogy azok, akik valamelyik városra szavaztak talán örülnének egy tóparti kirándulásnak is. A gond az, hogy nem tudjuk. A szavazatokból ugyanis ez nem derül ki.

A diákok szavazással eldönthették, hova akarnak menni, mégis többségük valószínűleg rosszul érzi majd magát a kiránduláson.

A Magyarországon alkalmazott választási rendszer éppen úgy működik, mint az előbb leírt szisztéma. Ennek eredményeként minden választás után lesz egy csomó szavazó, aki rosszul érzi magát az eredmény miatt. Gyakran előfordul, hogy a szavazók többsége (több mint fele) kerül ilyen helyzetbe.

Használd az eszedet

Ez a választási rendszer nemcsak rossz, hanem hazug is. Azzal kérkedik, hogy demokratikus, hiszen a diákok/választók döntöttek, miközben a végeredmény nem a többség akaratából alakult ki, és még csak ki sem derült, hogy valójában ki, mit akar.

Egy játékra hívom az olvasót.

Tessék gondolkodni az osztálykirándulásról szóló példán, és kitalálni egy olyan szavazási módot, amely jobb, mint az itt leírt. A minimális cél, hogy az osztály többsége elégedett legyen a döntéssel. De még jobb, ha a döntő többség, majdnem mind a 30 tanuló örömmel megy kirándulni. Tessék ehhez találni egy szavazási módszert. Jó szórakozást.