kezdőlap - Felfedező
 
Bukott pártok, a parlamenti küszöb
Egy taxisofőrtől hallottam a bölcs mondást: „a híd akkor is csúszik, amikor nem”. Ugyanez igaz a parlamenti küszöbre: akkor is van, ha nincs.

A határ

Ahol listára is lehet szavazni, rendszerint meghatároznak bejutási küszöböt. Az a párt, amely nem szerzi meg a voksok egy meghatározott hányadát, jellemzően 5 százalékát, nem kaphat mandátumot listáról. Ahol csak egyéni képviselőkre lehet szavazni, nem húznak meg határt, mégis van küszöb. Nyerni kell legalább egy választókerületben ahhoz, hogy egy párt bekerüljön a parlamentbe.

Ha nincs, akkor is van

Ha a törvény nem határozná meg a bejutási határt, akkor a listás helyekből minden pártnak osztani kellene. Annak is, amely a szavazatoknak csak a 0,1 százalékát szerzi meg. 200 fős parlamentben ez 0,2 mandátumnak felel meg. Mivel azonban a képviselők emberek, ezért a mandátumok száma csak egész szám lehet. Kerekítés után az eredmény nulla. Íme a küszöb, amelyet nem a jog, hanem a kerekítés szabálya húzott meg.

A problémára van matematikai megoldás. Emeljük meg a parlament létszámát annyival, hogy minden szavazatot szerző pártnak kioszthassunk legalább egy mandátumot. De mit tegyünk azokkal az indulókkal, amelyeknek 0,01 százaléknyi voksa van? Több ezer fős törvényhozás kellene, hogy kaphassanak benne egy darab helyet. Ha pedig van olyan párt, amely csak egy szavazatot szerez, akkor a parlament létszáma megegyezne a szavazókéval, és a választás értelmetlenné válna.

A parlamenti küszöb hatása a parlamentre

A parlamenti küszöb elkerülhetetlen, így viszont mindenképpen lesznek olyan pártok, amelyek szereznek ugyan szavazatokat, de nem kapnak mandátumot. Ezen pártok támogatóit aligha vigasztalja, hogy voksaik nem vesznek el, helyette a parlamentbe bekerült pártok profitálnak belőlük. Emiatt lesz arányos választási rendszereknél minden parlamenti párt mandátumaránya magasabb, mint a szavazati.

Arányos v. aránytalan választási rendszer

Előbbi rendszerben a parlamenti pártok mandátumaránya csak a küszöb alatti pártok szereplése miatt különbözik szavazati arányuktól. Mivel a küszöb elkerülhetetlen, ezért parlamenti pártok esetében tökéletesen érvényesül a szavazói akarat arányos választási rendszereknél.

Aránytalan szisztémában viszont a mandátumarányok azért is különböznek a szavazatitól, mert a rendszer parlamenti pártoktól is elvesz képviselői helyeket, amelyeket átad más parlamenti pártoknak. Vagyis a szavazói akarattal ellentétesen osztják el a mandátumokat, és így a hatalmat.

Miért pont 5 %?

A küszöb alsó értékét meghatározza a matematika, de a felsőt nem. Ha jogszabály sem rendelkezik erről, akkor a döntés a hatalmi elit kezében van. Meghúzhatják a határt 10, 15, akár 20 százaléknál is. Ezzel jelentősen befolyásolhatják a parlament összetételét, előnyben részesítve a nagyobb pártokat a kisebbek kárára.

A rendszerbe közvetett módon is bele lehet nyúlni. Kampányszabályozással, és jelentős állami támogatással kedvezőbb helyzetbe lehet hozni azokat a kis pártokat, amelyek várhatóan a küszöb alatt maradnak. Minél több van belőlük, és minél több voksot szereznek összesen, annál nagyobb lesz a különbség a parlamenti pártok szavazati és mandátumaránya között. Ez ismét a nagyobb parlamenti pártok érdekét szolgálja a kisebbek kárára.

A két probléma egyszerre megoldható, ha a választópolgárok döntése alapján törvényben határozzák meg mind a küszöb, mind a pártoknak járó állami támogatás felső határát.

még több Felfedező
 
Nálunk soha nem az, és ott van még Áder János, meg a kampányszabályozás is.
Mutatunk egy okot arra, hogy miért elégedetlenek olyan sokan a politikával.
Mutatunk egy ábrát, amely megmagyarázza a Jobbik büntetését, és az egész magyar politikai helyzetet.
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Gulyás Márton látja, hogy a Fidesz a választási törvény aránytalanságait a legrosszabb kommunista időket idéző média bebetonozásával teljesítette ki. Rab László (Népszabadság) írása.
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő