Évek óta várják a csodát az ellenzéki szavazók. Az EU és Angela Merkel már kiestek a versenyből, mint Fidesz buktatók, ahogy Hillary Clinton is, most Simicska Lajos a soros. Mindeközben általános a reménykedés a nagy ellenzéki összefogásban, amely a Jobbiktól az MSZP-ig tart. A potenciális megváltók keresésében egy dolog közös:

arra várunk, hogy VALAKI MÁS buktatja meg a kormányt.

És hiszünk abban, hogy megtörténik, mivel „semmi sem tart örökké”, meg különben is a Fidesz úgy kormányoz, hogy „előbb-utóbb bukni fog”, és hasonló közhelyek. Eszembe jut egy sztori egy barátomtól, aki jó tíz éve olvasta a hírt:

„Elmarad a Rolling Stones turnéja, mert Keith Richards kórházba került”.

A barátom ekkor azt gondolta: lám, több évtizednyi kábítószerezés, piálás és cigarettázás megtette a hatását. Majd tovább olvasta a hírt, amiből kiderült, hogy Keith Richards azért került kórházba, mert a Fidzsi szigeteken leesett egy pálmafáról és beverte a fejét egy kókuszdióba. Hat héttel később újra a színpadon volt. 

Ahogy ma sokan a Fidesz „előbb-utóbb” bekövetkező bukását jósolják, úgy fogadott volna bárki nagy tétekben a ’60-as években arra, hogy a rock ’n roll életmód Keith Richardsot hamar sírba viszi. Mégis 2017-ben újabb európai turnén nyomja a Satisfactiont. Amin talán ő lepődik meg a legjobban. A Rolling Stones 1962. július 12-én lépett először színpadra, 56-ik éve játszanak.

Gondoljunk Keith Richardsra és a Satisfactionre, mert ugyanezt látjuk majd 2066-ban, amikor Orbán Viktor megtartja zsinórban 56-ik évértékelő beszédét, mint miniszterelnök! Talán ő egy kicsit pocakosabb lesz, mint a Stones gitárosa. 

Mindenkinek kellemes 56 évet kívánok a Fideszhez, és jó várakozást a megváltóra!

Vagy mégsem!

A másik lehetőség, hogy a választópolgárok egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy ez itt a mi országunk. Nem a politikai elité, hanem mindenkié.

Jár nekünk a hatalom leváltásának joga.

Csakhogy ebben a választási rendszerben hiába szavaz a többség a kormánypárt ellen, 2014-ben 55 % voksolt így, a kormánypárt marad. Ez nem tisztességes. 

Először olyan választási rendszerre van szükségünk, amely garantálja, hogy a többség dönt. 

Ebben nem kell hinni, elég feltenni két kérdést: 

• Leválthatjuk –e a jelenlegi rendszerben a kormányt csak mi választók, anélkül, hogy ehhez külső segítségre lenne szükségünk, úgy mint EU, Simicska, nemzetközi helyzet, pártok összefogása?

Ha a válaszod igen, menj el szavazni, majd nézd meg mit tettél (ugyanazt, mint 2014-ben?). Ha azonban nemmel felelsz, akkor tedd fel a második kérdést:

• Mit tehetek ÉN azért, hogy változás legyen?

Ha a válaszod az, hogy semmit, akkor talán ez a megoldás. Jusson eszedbe a 2018-as választás napján, amikor döntesz, hogy elmenj szavazni, vagy inkább otthon maradj:

Ha nem tehetsz a rendszer ellen, akkor ne tegyél érte sem.

A döntés ez: 56 évnyi tétlen várakozás egy külső megváltóra, vagy a cselekvés. Utóbbi azzal az egyszerű lépéssel kezdődik, hogy nemet mondunk. Például arra a választási rendszerre, amelyben hiába tartozol a többséghez, mégis neked kell hajlonganod a kisebbség akarata előtt. Mondj nemet, kellemes érzés lesz. Satisfaction.