kezdőlap - Kétperces beszólások
 
Miért többség a kisebbség?
Kéri László hosszan elemzi, miért szereti a Fideszt a társadalom többsége. Ami egyébként kisebbség. A Fidesznek ugyanis semmiféle többsége nincs a társadalomban, csak a parlamentben.

Kéri László politológus felteszi a kérdést a Hír tévében: „Mégis miért van az, hogy a Fideszt a társadalom látható többsége szereti?”, majd hosszan megosztja a nézőkkel és a műsorvezetővel a válaszát. Eközben kísérletet sem tesz arra, hogy a kérdésében megfogalmazott állítást alátámassza valamivel.

A legpontosabb adat, amelyre hivatkozhatna a legutóbbi országgyűlési választás eredménye. Akkor a választásra jogosultak 61,73 százaléka szavazott. Kicsit több mint 8 millióból nagyjából 5 millióan. Ennek az 5 milliónak a 44,87 százaléka adta voksát a Fideszre, következésképpen 55,13 % nem a kormánypártra szavazott. Ezek az adatok nem azt mutatják, hogy „a Fideszt a társadalom látható többsége szereti”. Ami azt illeti, ennek éppen az ellenkezőjét.

Kéri László hivatkozhatna a közvélemény-kutatási eredményekre is. A legutóbbi adatok szerint a Fidesz támogatottsága a teljes választókorú népességben 25 és 37 % között van. (Az eredmények közötti döbbenetes különbségekről itt írunk részletesen.) Az adatok ezúttal is azt mutatják, hogy a társadalom látható többsége nem szavazna a Fideszre.

Ha még mélyebbre ásunk, találhatunk olyan számokat, amelyeknél a kormánypárt melletti érték meghaladja az 50 százalékot. A közvélemény kutatók ezt úgy nevezik: „a választási eredményhez legközelebb eső mérés”. Az intézetek a kapott válaszok alapján kiszámolják, hogy ha „most vasárnap” lennének a választások, akkor a részvételüket biztosra ígérők közül ki, melyik pártra szavazna. Ezzel az egyik probléma, hogy a választások nem most vasárnap lesznek, így a „biztos” résztvevőknek nem kell részt venniük semmiben. A másik, hogy ezek az adatok nem „a társadalomról”, hanem annak egy speciális szeletéről adnak információt. Azokról, akik ha most vasárnap lennének (de nincsenek) a választások, akkor elmennének (de nem kell elmenniük), és tudják, melyik pártra szavaznának (de nem kell szavazniuk egyikre sem, mert nincsenek is választások). Ezek az adatok tájékoztató jellegűek, de arról, hogy „a társadalom látható többsége” melyik pártot „szereti” még ezek sem tájékoztatnak.

Kéri László „a társadalom látható többségén” talán azt érti, hogy többen szavaztak 2014-ben, és most is többen szavaznának a Fideszre, mint külön-külön bármely másik pártra. A több azonban nem egyenlő a többséggel (erről itt írunk részletesebben).

A Fidesz egyetlen látható, és biztos adatokkal alátámasztható többsége a parlamentben van. A párt a 2014-es választás után megkapta a képviselői helyek kétharmadát. A szavazatok kevesebb, mint felével. Ez tehát nem a társadalom és a Fidesz, hanem a magyar választási rendszer és a szavazói akarat közötti viszonyt (vagy inkább annak hiányát) mutatja.

Kéri László hosszú elemzésének így aztán a világon semmi értelme nincs. Ilyen alapon azon is morfondírozhatna, hogy miért kering a Nap a Föld körül (nem teszi, a Föld kering a Nap körül), vagy miért nyerte meg Napóleon a Waterlooi csatát (nem nyerte meg, mert elveszítette).

 

még több Kétperces beszólások
 
Amikor az EU ellen harcol a magyar kormány, akkor a mikrochip ellen harcol.
Egy olyan országban, ahol nem a választók döntenek a parlament összetételéről, és ahol a legfontosabb kérdésekben tilos a népszavazás, a Demokratikus Koalíció megfosztaná szavazati jogától a határon túli magyarokat.
A politikai elemző arról panaszkodik, hogy semmit nem lehet tudni a nyolc párt által javasolt új választási rendszerről, pedig az két hete nyilvános. Ráadásul ennél is nagyobb a baj.
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Gulyás Márton látja, hogy a Fidesz a választási törvény aránytalanságait a legrosszabb kommunista időket idéző média bebetonozásával teljesítette ki. Rab László (Népszabadság) írása.
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő