Míg nálunk a választói akarat köszönőviszonyban sincs a parlamenti mandátumok és a hatalom elosztásával; a rendszerváltás óta mindössze nyolc népszavazást tartottak (Svájcban több mint nyolcvanat); a legfontosabb kérdésekben egyenesen megtiltották, hogy népszavazáson véleményt mondjunk (adórendszer, alkotmány, választási rendszer), addig a Demokratikus Koalíció legfőbb mondanivalója a beleszólási jogról, hogy a határon túliak ne szóljanak bele. 

Gyurcsány Ferenc azzal indokolta javaslatukat, hogy akik nem osztoznak Magyarország  mindennapjaiban, ne is lehessenek döntő hatással az itt élők dolgaira. Jól hangzó érvelés. De vajon mennyire osztozik a magyar mindennapokban az, aki kényszerből, vagy karrierépítési céllal évek óta Ausztriában, Németországban, vagy Angliában dolgozik?

Pont ugyanannyira nem, illetve igen, mint az a magyar, aki soha nem élt itthon. A DK azonban csak utóbbiakat fosztaná meg szavazati joguktól, előbbieket nem. És mi a helyzet a külföldön dolgozó párok külföldön született gyermekeivel? A DK javaslata szerint nekik sem lehetne választójoguk, mert "soha nem éltek Magyarországon".

A párt szerint tehát az tesz különbséget magyar és magyar beleszólási joga között, hogy valaha éltek e Magyarországon. És mi a helyzet azokkal, akik nem magyar állampolgárok, de itt élnek? Ők nagyon is osztoznak a mindennapjainkban, miért nem szólhatnak bele a közös dolgainkba?

Dönteni kell

Mind a jelenlegi szabályozás, mind a DK javaslata felett régen eljárt az idő. Európában tízmilliók élnek olyan országban, amelynek nem állampolgárai. A "csak akkor szavazhatsz, ha állampolgár vagy és itt élsz" elve nem működik. Dönteni kell, hogy melyik. 

Vannak országok, ahol az utóbbi teremt választójogot. Például ha valaki Új-Zélandon él, akkor függetlenül az állampolgárságától szavazhat az ottani választásokon. Miközben a legtöbb európai országban (Ausztria, Németország, Hollandia, stb.) az állampolgárok levélben szavazhatnak, ha éppen külföldön élnek.

Mi lenne, ha a pártok azért kampányolnának, hogy legalább az Európai Unióban tegyék egységessé a szabályozást? Hogy mindenhol legyen kötelező megadni a levélben szavazás jogát, vagy ha nem, akkor mindenki szavazhasson ott, ahol él. Akár egyik, akár másik megoldást vezetnék be, senkit nem lehetne de facto megfosztani választójogától. Miközben ma több százezer magyar azért nem szavazhat, mert külföldön dolgozik, vagy a választás napján éppen külföldön van. 

A választási rendszerek, és a szavazáson való részvétel módja éppen úgy fejlődik, mint a mobiltelefonok, az autók és az orvostudomány. Magyarország minden tekintetben megragadt a középkorban, míg a világ elszáguldott mellettünk a beleszólási jog érvényesítésében (is). Pedig ebben az egy dologban ingyen van a felzárkózás. Pusztán egy politikai döntésen múlik, hogy valóban beleszólhatunk e a közös dolgainkba, vagy, ahogy ez most Magyarországon működik:  majd a politikus bácsik és nénik (főleg bácsik) eldöntik helyettünk, hogy mi legyen velünk.