kezdőlap - Kétperces beszólások
 
Ceglédi Zoltán lebukott
A politikai elemző arról panaszkodik, hogy semmit nem lehet tudni a nyolc párt által javasolt új választási rendszerről, pedig az két hete nyilvános. Ráadásul ennél is nagyobb a baj.

Elkezdtem számolni, hányszor írja le Ceglédi Zoltán a hvg.hu-n, hogy nem lehet tudni, milyen választási rendszerről állapodott meg nyolc párt szeptember végén, de amikor hatig jutottam, meguntam. Ceglédi szerint a pártok megállapodása „titkos”. Annak ellenére, hogy az Elektor.hu két hete részletesen bemutatta, hogyan működne a szisztéma, ha bevezetnék. Aztán a Népszava is írt róla. Rendben, Ceglédi nem olvassa az Elektor.hu-t és a Népszavát. És nem is nézett utána, mielőtt leírta: 

 

„Semmi többet nem tudhattunk meg, se a képviselői létszámról, se a listás-egyéni arányról, se a töredékszavazatokról, semmit. No, de majd most! – gondoltam bő két hete. A túrót. A megállapodás utolsó, aláírt lapját hozták csak nyilvánosságra... Annyit kaptunk emellé, hogy „német mintára” képzelik el a választást.”

 

Ceglédi Zoltán tehát azzal nagyon is tisztában van, hogy a javaslat a német minta alapján készült. Mégsem tudja, miről van szó. Segítek: ha egy fizikusnak azt mondják: elektron, nem fog visszakérdezni, hogy milyen a töltése, vagy mekkora a tömege, mert minden elektron tök ugyanolyan. Akár a német típusú választási rendszerek (hivatalos nevén MMP, ami a Mixed Member Proportional kezdőbetűinek rövidítéséből áll össze). A politikai elemző például azért nem tudhatott meg semmit a töredékszavazatokról, mert ebben a szisztémában olyanok nincsenek. Ahogy az elektronban sincsenek kvarkok.

Ceglédinek ráadásul szerencséje sincs. Ugyanazon a hétvégén, amelyiken a nyolc magyarországi párt aláírta a javaslatát választást tartottak Németországban és Új-Zélandon. Ez az a két ország, ahol a német mintájú választási rendszert alkalmazzák (ami a németek esetében aligha meglepő). Elegendő lett volna megnézni az eredményeket, és Ceglédi Zoltán máris tudja, mire számíthat itthon, ha bevezetik a nyolc párt által elfogadott rendszert. 

A német rendszer annyira egyértelmű, hogy az Elektor.hu napokkal a választás előtt megmondta, mi lesz az eredmény.

Az adatok mind a négy előrejelzésünkkel 100 %-ban egyeznek. 

Miközben Ceglédi Zoltán vállon veregeti magát, mint „a választási szabályokat legalább kicsit értő jogászt” nem először bizonyítja, hogy a mondatban a „kicsit” szón van a hangsúly. Hivatkozik saját, fél évvel korábbi írására, amelyben a jelenlegi választási törvényről azt állította, hogy nem a Fideszre van írva, hanem:

 

„Az van benne, hogy több szavazatot kell szerezni”. 

 

Újra segítek: 2014-ben a parlamentbe bekerült ellenzéki pártok 315.916 szavazattal többet szereztek, mint a Fidesz. Mégis utóbbi 133 mandátumot kapott, előbbiek pedig együttesen 66-ot. Meglehet, Ceglédi Zoltán úgy értette, hogy a jelenlegi választási rendszerben nem az van benne, hogy több szavazatot kell szerezni, hanem az, hogy teljesen mindegy összességében mennyivel többen voksolnak a Fidesz ellen, mint rá, mert a kormányváltás csak akkor lehetséges, ha egy jelölő szervezetre önmagában is több szavazat esik, mint a Fideszre. De nem ezt írta. Fél év állt rendelkezésére, hogy kijavítsa. Talán nem vette észre a hibáját, mert nemcsak az Elektor.hu-t nem olvassa, hanem saját magát sem. Pedig olvasással sok tudást szívhat magába az ember, például a német mintájú választási rendszerről. Elsőként ezeket ajánlom Ceglédi Zoltán figyelmébe: 

A német választási rendszerről itt

Az új-zélandi változatáról itt

És mint jogásznak, a német választási törvény itt

Jó tanulást!

 

 

 

 

még több Kétperces beszólások
 
Amikor az EU ellen harcol a magyar kormány, akkor a mikrochip ellen harcol.
Egy olyan országban, ahol nem a választók döntenek a parlament összetételéről, és ahol a legfontosabb kérdésekben tilos a népszavazás, a Demokratikus Koalíció megfosztaná szavazati jogától a határon túli magyarokat.
Mi a hatása a 2018-as választásokra Botka László visszalépésének?
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Gulyás Márton látja, hogy a Fidesz a választási törvény aránytalanságait a legrosszabb kommunista időket idéző média bebetonozásával teljesítette ki. Rab László (Népszabadság) írása.
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő