kezdőlap - Kétperces beszólások
 
A Botka ügy
Mi a hatása a 2018-as választásokra Botka László visszalépésének?

 

Semmi.

 

Ezzel vége is lehetne a cikknek, de jöjjön némi indoklás.

 

Összefogósdi

 

Botka László a nagy baloldali közös listát erőltette, és nem ment. Most felkészül a koordinált indulás.

A baloldali ellenzék dilemmája nem változott Botka lelépésével.

A nagy közös listát nem véletlenül utasította el a Liberálisok kivételével minden baloldali párt. Ők ugyanis szeretnének saját frakciót a következő parlamentben és önálló arculatot a következő ciklusban. Közös listával mindkettőt bukhatják.

A 2014-es választáson a Baloldal 28 jelöltje kapott listás mandátumot.

Ennél többre 2018-ban sem számíthatnak. Ennek oka a magyar választási rendszer. 2014-ben a Fidesz a mandátumot szerző listás szavazatok 46,73 %-át szerezte meg. Ezzel elméletileg 44 listás helye is lehetett volna, azonban a töredékszavazatok miatt csak 37-et kapott. 

2014-ben a mandátumszerző voksok majdnem fele csak 37 listás helyet eredményezett.

A nagy baloldali közös lista ennyi szavazatra nem számíthat. Célja, hogy sok egyéni helyet nyerjen. Minél sikeresebbek ebben, annál kevesebb listás helyük lesz. 2018-ban reálisan 25-30 listás mandátumra számíthatnak. Minél több egyéni győzelmük van annál inkább 25, és minél kevesebb annál inkább 30.

 

Osszunk

 

A közös baloldali lista ajánlata eredetileg hét pártról szólt (MSZP, DK, LMP, Momentum, Együtt, Liberálisok, Párbeszéd). Ha egyenlően osztanánk el közöttük a helyeket, akkor az első 28 helyen mindenkinek 4 képviselője lenne, ami azt jelenti, hogy az érvényes szabályok szerint egyik sem alakíthatna frakciót a következő parlamentben. Illetve csak akkor, ha a listás mandátumok mellé egyéniben is nyer még egy helyet (közös indulás esetén 5 képviselő kell egy frakcióhoz). 

Ha Botka ajánlata szerint az első 31 hely 51 %-át, tehát 16-ot az MSZP kap, akkor neki lehet frakciója, de rajta kívül más pártnak nem. Hacsak valamelyik másik szereplő meg nem kap a maradék 15 helyből ötöt.

Botka hat pártnak tett ajánlatot úgy, hogy ebből legalább négynek már a választások előtt le kellett volna mondania az önálló frakcióról.

Ráadásul a közös listán szereplők közül azok, akiknek 30-nál alacsonyabb a sorszámuk biztosak lehettek volna abban, hogy csak dísznek szerepelnek a sorban. Bejutni nem fognak.

Csak egyéni győzelmekben reménykedhettek volna, azonban az rendkívül bizonytalan. Most már tudjuk, miért utasították el az ajánlatot.

 

Koordinált indulás

 

Marad a másik lehetőség: mindenki önálló listát állít, de egyéniben eldöntik, hogy melyik körzetben, kinek a jelöltjét támogatják. Vagyis körzetenként csak egy baloldali áll szemben a Fidesz és a Jobbik indulójával.

Az első probléma, hogy 27 körzetben muszáj mindenkinek jelöltet állítani, máskülönben nem lehet országos listája. Hétszer 27 pedig 189, de csak 106 egyéni körzet van.

Önálló listák esetén kizárt, hogy minden körzetben csak egy baloldali jelölt legyen.

Így aztán koncentrálni kell az erőket azokra a helyekre, ahol „verhető” a Fidesz. És a Jobbik. Nézzük a számokat:

  • 2014-ben 26 olyan körzet volt, ahol a Fidesz jelöltje egyedül több szavazatot szerzett, mint a Baloldal, a Jobbik és az LMP indulója együttvéve.

Ezekben a körzetekben tehát fölösleges a koordinált indulással bajlódni. Egyszerűbb lemondani róluk.

  • 81 olyan körzet volt, ahol a Fidesz jelöltje megszerezte a szavazatok legalább 40 %-át.

Ezek közül egy olyan volt, ahol a Baloldal jelöltje kétezer voksnál kisebb különbséggel veszített (Budapest 13. választókerület, Karácsony Gergely 1763 szavazat lemaradással lett második). Van két további körzet, ahol azóta időközi választást tartottak, és ott az ellenzéki induló nyerni tudott (Veszprémben Kész Zoltán független, Tapolcán Rig Lajos, a Jobbik indulója). Maradt 78 esélytelen körzet.

  • 78 körzetben a 2014-es választáson a Baloldal összefogásának (és a Jobbiknak) a jelöltjei látótávolságon belül sem voltak a Fidesz indulójától.

Következésképpen a Baloldal számára 28 körzetben lenne egyáltalán értelme a koordinált indulással foglalkozni. Azonban a dolog mégsem ilyen egyszerű. A 28 körzet majdnem felében, bár a Fidesz indulójának szavazati aránya 40 %-nál alacsonyabb, előnye a Baloldal jelöltjével szemben mégis tetemes (több mint 2 ezer szavazat).

  • 15 olyan körzet van, ahol a legutóbbi választáson az első és második helyezett jelölt között 2 ezer szavazatnál kisebb volt a különbség.

És ebből kilenc nyolc az ellenzéki jelölt nyert! Ráadásul két körzetben (Miskolc 01 és Gyöngyös) nem a Baloldal, hanem a Jobbik jelöltje közelítette meg a győztes Fidesz indulót, egy helyen (Tapolca) pedig a Jobbik időközi választáson nyerte meg az egyéni mandátumot. 

  • A Baloldalnak 16 egyéni körzetben érdemes a legerősebb kampányt folytatni. (Ebből 10 körzetben most is az ő jelöltje a képviselő, egy körzetben az ő támogatottja.)
  • További 12 körzetben érdemes erőteljesen próbálkoznia (ezeken a helyeken a Fidesz jelöltje 40 % alatti szavazati arányt ért el legutóbb, bár előnye nagyobb volt 2 ezer voksnál a második helyezett előtt).
  • 52 körzetben elég, ha tessék-lássék módon erőlködik.
  • 26 körzetben az induláson kívül mással fölösleges foglalkoznia.

Könnyű megjósolni, hogy ez a koordinált indulás fényes sikere esetén sem jelenthet 20-30 egyéni győzelemnél többet a Baloldal számára.

 

Eredmény?

 

A jó hír, hogy így sokkal könnyebb lesz megoldani a koordinált indulás dilemmáját, hiszen a körzetek többségében nem kell bajlódni vele. A Baloldal számára rossz hír viszont, hogy a kormányváltás esélye így a nullával egyenlő. Ahhoz jelentős szavazatnövekedésre lenne szükség, ami pedig a kampányszabályok miatt lehetetlen.

Nem tértünk ki a koordinált indulás másik dilemmájára, ami a listás voksok megszerzésével kapcsolatos. Erről ennek a cikknek a végén olvashat.

 

 

még több Kétperces beszólások
 
Amikor az EU ellen harcol a magyar kormány, akkor a mikrochip ellen harcol.
Egy olyan országban, ahol nem a választók döntenek a parlament összetételéről, és ahol a legfontosabb kérdésekben tilos a népszavazás, a Demokratikus Koalíció megfosztaná szavazati jogától a határon túli magyarokat.
A politikai elemző arról panaszkodik, hogy semmit nem lehet tudni a nyolc párt által javasolt új választási rendszerről, pedig az két hete nyilvános. Ráadásul ennél is nagyobb a baj.
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Gulyás Márton látja, hogy a Fidesz a választási törvény aránytalanságait a legrosszabb kommunista időket idéző média bebetonozásával teljesítette ki. Rab László (Népszabadság) írása.
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő