kezdőlap - Interjú
 
Ténylegesen büntetnék az illegális kampányköltéseket
A hatalom bebetonozása, vagy az ország rendbetétele? Kisebbségi uralom, vagy igazságos verseny? Tóka Gábor politológussal az új választási törvényjavaslatról beszélgetünk.

Tóka Gábor a választói magatartásnak a demokratikus intézményekre gyakorolt hatását kutatja. A Közép-európai Egyetem politika tudományi tanszékének professzora. Aktivistaként részt vesz a Közös Ország Mozgalomban. Szakértőként szerepe volt az új, nyolcpárti választási törvényjavaslat megalkotásában. 

 

 - Hányas osztályzatot adnál erre a választási törvényjavaslatra?

 

Ötösalát. Kigyomlálja a jelenlegi rendszer antidemokratikus vonásait, és országos választáson kevés olyan rendszer van a világon, amely ennél pontosabban tükrözné a választói akaratot. Nekem jobban tetszene, ha például a listán szereplő jelöltek között is válogathatna a szavazó, vagy alacsonyabb lenne a parlamentbe jutási küszöb. De a jelenlegi választási rendszer maximum kettes alá, úgyhogy ötösalára váltani szuper lesz. 

 

 - Ha összeül három hozzáértő, mennyi idő alatt tudnak legyártani egy jó választási rendszert?

 

Nem tudnának megegyezni, ha nem lenne meg bennük az az akarat, ami ebben a nyolc pártban megvolt. Látható a tárgyalások videóján, hogy helyenként komoly csatákat vívtak, de a végső megegyezést tényleg mindennél fontosabbnak tartották, mert belátták, hogy a létező rendszertől sokkal messzebb vannak az elképzeléseik, mint egymásétól.

 

 - Szerinted mit mérlegel egy választópolgár, amikor dönt arról, hogy melyik rendszer tetszik neki?

 

Nekem az tetszik, ha világos alternatívák között szabadon választhatok, és biztos lehetek abban, hogy senki más szavazata nem fog nagyobb súllyal számítani, mint az enyém. Szerintem ezt a legtöbb magyar így látja, ez a javaslat pedig pont ezt a célt szolgálja. 

 

 - Milyen különbségek vannak a most benyújtott javaslat és a jelenlegi rendszer között a kampányszabályokban?

 

A javaslat ténylegesen is büntethetővé tenné az illegális kampányköltést és azt, ha kamupártok visszaélnek a választási szabályokkal. A választáson induló pártok között az induló jelöltjeik számával arányos feltételeket teremtene a kampányfinanszírozás, és egyenlőséget a hirdetési lehetőségekben illetve a média-megjelenésekben. Ettől még sok minden rossz maradna az országban, de legalább lehetne egy szabad, igazságos versenyben választott parlament, amely elkezdhetne gondolkodni például azon, hogy milyen egészségügyet vagy milyen médiaviszonyokat akarunk.

 

 - Mennyiben lenne más Magyarország, ha bevezetnék a most javasolt rendszert? Vagy ha már 27 éve ezt használnánk?

 

Minden megváltozna! 1989 óta egy időzített bombán ültünk, egy olyan választási rendszer miatt, amelyben, ahogy Orbán Viktor mondta: „elég egyszer nyerni, de akkor nagyon”. 

Az aránytalan választási rendszert kihasználva egy kisebbség megszerezhette az alkotmányozáshoz szükséges többséget, és onnantól olyan szabályokat alkothatott, hogy őket ne lehessen leváltani.

Demokráciában sehol nincs már ilyen rendszer. Ahol egyetlen parlamenti testület meg tud változtatni minden szabályt, ott azt a testületet arányos rendszerben választják meg. Erre van szükség Magyarországon is, különben nincs értelme a népakarat uralmáról beszélni.

Egy arányos rendszerben semmilyen politikai kisebbség nem kényszeríthetné rá akaratát az országra.

Alkotmányozni, főbírákat és hasonlókat megválasztani pedig csak nagyon széles közmegegyezéssel lehetne. Ezért a Számvevőszék, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Bank, a Médiahatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és hasonlók nem pártkatonaként viselkednének, hanem független szakmai intézményként. Csak kivételesen lennének egypárti kormányok, mint például 2010-ben, de azok se tudnák leépíteni az alkotmányos ellensúlyokat, mert nem lenne a választói akarat által indokolatlan kétharmaduk a parlamentben. A koalíciós partnerek nem falaznának egymásnak, hanem még segítenének is napvilágra hozni egymás disznóságait, ahogy azt Ausztriában is láthattuk a közelmúltban.

 

 - Növekedne a választási részvétel, ha bevezetnék ezt a rendszert?

 

Valószínűleg nőne, ha érdemi választási lehetőséget látnának a szavazópolgárok. Önmagában az arányos képviselet nagy átlagban 5%-kal magasabb választási részvétellel jár, mint a többségi rendszerek, de a részvétel mindig sok tényezőtől függ. (Az arányos rendszert alkalmazó Németországban az idei választáson 76,5 %-os volt a részvétel, az ugyancsak arányos rendszert használó Ausztriában idén 79,4 %, míg Magyarországon 2014-ben 61,73 % – a szerk. megjegyzése.)

 

 - Sokan állítják, hogy az aránytalan rendszerek előnye a stabil kormányzás, míg az arányos rendszerek veszélye az instabilitás. Igazolják vagy cáfolják az adatok ezt az állítást?

 

Arányos képviselet és sokpártrendszer mellett inkább a radikális politikai váltások, mint a miniszterelnök cserék hiányában jelentkezik kormányzati stabilitás. A mi esetünkben azonban ez utóbbi miatt sem kell aggódni, mert Magyarország – Németországgal együtt –a világ azon öt országának egyike, amelyikben a parlament csak akkor válthat le egy kormányfőt, ha rögtön, még ugyanazzal a szavazattal, egy másik miniszterelnököt megválaszt helyette. Ebben az öt országban teljesen mindegy, hogy milyen választási rendszer van, szinte soha nem váltanak le miniszterelnököt a parlamenti ciklus közepén.

 

 - Szintén sokan állítják, hogy arányos rendszerben soha nem lehet majd a Fidesz nélkül alkotmányozni. Igaz ez?

 

Akkor lehetne, ha a Fidesz 1/3-nál kevesebb szavazatot szerezne. De miért is akarnánk az alkotmányozásból kizárni egy olyan pártot, amelyik mögött ilyen sok választó áll? Milyen társadalmi tekintélye, milyen stabilitása lenne egy ilyen alkotmánynak? Az más kérdés, hogy a jelenlegi Fidesz nem azt sugallja, hogy lojális ellenzéke lenne egy másik kormánynak, és nem törekedne állandóan arra, hogy akár törvénytelen eszközökkel is visszakerüljön a hatalomba. De pont most láttuk Makedóniában, hogy a parlamenti többség elvesztése után az ilyen Fidesz-szerű pártoktól a szövetségesek és a szavazók is gyorsan elpártolnak egy vereség után, bármennyi pénzt, klienst és baráti médiát is halmoztak fel a kormányzatban töltött hosszú évek alatt.

 

 - A legfőbb ellenérv a mostani javaslattal szemben, hogy „úgyse lesz belőle semmi”. Bár lehangoló, mégis megalapozottnak tűnik a jelenlegi helyzetben. Mit gondolsz?

 

Mi támogatjuk a törvényjavaslatot, de ez senkit nem akadályoz meg abban, hogy valami szerinte okosabb dolgot csináljon. Esély mindig van! És ha senki nem javasolna most választási reformot, akkor még az sem derülne ki feketén-fehéren, hogy ki ragaszkodik ahhoz, hogy a 2018-as választást a jelenlegi igazságtalan szabályok szerint rendezzék meg. A javaslat pedig önmagában is a megegyezés kultúrája felé alakítja a politikai teret és közbeszédet, és hosszabb távon is megnehezíti, hogy a nyolc párt a jövőben valami radikálisan mást mondjon erről a kérdésről.

 

 - Miért épp a választási rendszer? Annyi mindenen lehetne javítani, vagy változtatni Magyarországon. Mi indokolja, hogy az oktatás, az egészségügy, vagy a szociális rendszer helyett ezzel foglalkozzon a parlament és a közélet?

 

Mert az oktatás és minden más is a parlamentben dől el. Addig uralhatják ezeket a szakterületeket a közmegegyezéssel szembenálló politikák, amíg a választási rendszer megengedni, sőt premizálja egy, a társadalmat mélyen megosztó kisebbség uralmát.

 

 

 

még több Interjú
 
Orbán Viktor nem focista, mert nem adja le a labdát – mondja Kukorelly Endre író, költő, aki szerint a magyar értelmiség kómában van. Az LMP volt képviselője felszólító módba tenné a párt nevét: Legyen más a politika!
Az ellenzéki pártok érdemi lépést tettek azzal, hogy elkötelezték magukat a választási reform mellett a Közös Ország Mozgalommal - mondja Haraszti Miklós. Mi lesz ebből? Interjú.
Hibás az a választási rendszer, ahol csak egyetlen pártra, vagy jelöltre lehet szavazni. Ez előbb két-, majd egypártrendszerhez vezet. Magyarország már el is jutott ide – mondja Magosányi Árpád. Interjú.
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Gulyás Márton látja, hogy a Fidesz a választási törvény aránytalanságait a legrosszabb kommunista időket idéző média bebetonozásával teljesítette ki. Rab László (Népszabadság) írása.
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő