• Mérő László az ELTE oktatója. Kutatási területei: matematika és pszichológia.

 - Ha matematikus szemmel nézi a 2014—es választások eredményét, akkor mi a benyomása?

Nincs olyan, hogy matematikus szemmel. Azért nincs, mert matekot bármire tudunk csinálni, annyiféle van, ahányat akarunk. A matematika arra való, hogy megnézzük, mi az, ami logikailag lehetséges, és utána az ember már egészen más szempontok szerint dönt arról, hogy mi az, ami neki értelmes. 

 - Rendben, felejtsük el a matekot, mit gondol a választásokról, mint szavazó? 

Tudom, hogy most ez az új gumicsont, hogy legyen arányos a választási rendszer, de én ezzel nem értek egyet, mert utána meg az lesz a gumicsont, hogy legyen kormányozható az ország. 

 - Tehát jobb az aránytalan választási rendszert?

Nem, nem tudom, hogy melyik a jobb. Értem az érveket mindkét oldalról, és mindkettőben látok logikát. Ebben kellene közmegegyezésre jutni. Bár nem vagyok benne biztos, hogy most kell róla vitatkozni. 1989-ben kellett, és akkor jutottunk is közmegegyezésre.

(1989-ben a Nemzeti Kerekasztal résztvevői egyeztek meg, a választópolgárok nem szólhattak bele a vitába, erről bővebben itt írtunk, a szerk.) 

Ahogy mondtam, én nem tudom, melyik rendszer a jobb, de fontosnak tartom, hogy stabil kormányzás legyen. Most, hogy ennyire elvitték az országot az egyik irányba, én azt szeretném, hogy legyen esélye legalább egy ideiglenes, a mostani kormánnyal szembeni kétharmados koalíciónak, hogy ezt az egész őrültséget visszacsinálja. Ez pedig egy arányos rendszerben sokkal nehezebben jöhet létre. 

 - Tehát ön szerint arra kellene inkább játszani a politikában, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok kihasználva a választási rendszer aránytalanságát kétharmados mandátumtöbbséget érjenek el? 

Nem feltétlenül. Ez lehet nagyon ideiglenes is, mert lehet, hogy lesz néhány olyan kérdés, amiben mondjuk a Jobbik és az MSZP egyetért. Együtt kormányozni nem tudnak, de ha ketten együtt elérik a kétharmadot, akkor változtathatnak az Alkotmánybíróság szerepén, vagy az Alaptörvényen, amely helyett nem ártana egy alkotmány, de ott van a médiatörvény is. 

 - Ha már itt tartunk, a választási törvény is kétharmados jogszabály. Ebben az esetben ahhoz is hozzá kellene nyúlni? 

Szerintem nem kellene. 

 - Nem fél attól, hogy később visszalendül az inga, jön egy újabb kétharmad az ellenoldalon, ami megint megváltoztatja ezeket a törvényeket, és így tovább? 

Nem félek ettől, nem nagyon lesz még egyszer olyan, hogy egy erő kétharmadot tudjon elérni. Jobban szét fog aprózódni minden, ha a Fidesz egyszer szétesik. 

 - Nyilván érzékeli, hogy mások szeretnének változtatni a választási rendszeren. Ugyanakkor az Alaptörvény szerint tilos róla népszavazást kiírni. Mit gondol erről? 

Nem tudom, azt se tudtam, hogy tilos. 

 - Mégis ön szerint mi a helyes, ha a választópolgároknak van joguk népszavazáson véleményt mondani a választási rendszerről, vagy az, ha nincs joguk? 

Ezt a kérdést így visszautasítom. Ez ugyanolyan manipulatív, mint a kormány kérdései. Ugyanis azt feltételezi, hogy semmi oka nincs annak a döntésnek, hogy nem lehet erről népszavazást kiírni. 

 - Lehet oka? 

Igen, ahogy nemzetközi törvényekről, adójogszabályokról és még néhány dologról sem lehet népszavazást kiírni. 

 - Mit gondol, lehet számítani változásra a hatalomban belátható időn belül? 

Simán el tudom képzelni, a választási rendszer megváltoztatása nélkül. Sőt, úgy jobban el tudom képzelni, mintha ezen a témán lovagolunk. 

 - Az ön szakterületén, az oktatásban viszont már túl vagyunk sok változáson, a legutóbbi a CEU ügye. Mit gondol merrefelé tart ez a folyamat? 

Engem jobban érdekel, hogy mennyi pénzt vontak ki az oktatásból, és milyen baromságokra költik helyette. Napi szinten ezt nem feltétlenül érzékeljük, az ember becsukja a tanterem ajtaját és megtartja az órát, de a következménye az lesz, hogy a legtehetségesebb magyar diákok, akik tehetik, el fognak menni külföldre. Lényegesen csökkenni fog a színvonal, mert a közepes hallgatóknak nem lesz kitől példát venni. 

 - A gazdaságra milyen hatása lesz ennek, és mennyi idő alatt jelentkezhet ez a hatás? 

Szerintem már most van hatása. Egy csomó olyan hiányszakma van, ami öt-tíz éve még nem volt az. Érdekes, hogy a felsőoktatáshoz nem mertek úgy hozzányúlni, mint például a közép- és alapfokúhoz, a KLIK-kel, vagy mint a külföldi diplomákhoz a CEU-nál. Még látok használható magyar egyetemeket. 

 - És min múlik, hogy vannak még használható egyetemek? 

Rómát se egy nap alatt rombolták le. 

 - Ha most hirtelen sok pénzt költene a kormány a felsőoktatásra, akkor utolérhető a nyugati színvonal? 

Tíz-húsz év alatt igen. Holnapra nem. El kellene kezdeni.