- Szokott szavazni?

Természetesen, öntudatos állampolgár vagyok, igényt tartok arra, hogy az én szerény szavam is ott legyen a végeredményben, és éljek a jogaimmal.

 - Sokat utazik, ha éppen külföldön lenne a választások napján, miként oldaná meg, hogy szavazhasson?

Ha jó előre tudom, és a szabályok lehetővé teszik, akkor megpróbálnék ott szavazni.

 - És ha nem?

Elő szokott fordulni, hogy kimaradok a szavazásból. Azt akkor szívből sajnálom.

 - Vannak olyan országok, ahol ez nem okoz problémát, mert az ember egyszerűen feladja a szavazatát levélben, és kész. Nem zavarja, hogy ön viszont kimarad abból, amiben szeretne részt venni?

Persze, hogy zavar, de sokkal jobban zavar, hogy a magyar szabályok szerint a Nyugat-Európában dolgozó magyarok nem tudnak levélben szavazni.

• A korábbi választási törvény egységesen tiltotta a levélben szavazást. A Fidesz annyit változtatott, hogy szavazati jogot adott a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak, és kizárólagosan nekik megengedte, hogy levélben szavazzanak. Ők a 2017. április 26-i adatok szerint 285.670-en vannak. Mindenki más, vagyis a többi 7.970.560 választópolgár csak személyesen, a számára kijelölt szavazókörben élhet választójogával. Tehát a törvény nemcsak a Nyugat-Európában, hanem a Magyarországon élő magyarokat is diszkriminálja azzal, hogy tiltja számukra a levélben szavazást.

 - Elégedett a magyar választási rendszerrel, vagy szívesebben szavazna egy arányos szisztémában?

Nagyon elégedetlen vagyok! Nem fogadható el számomra, mint egyszerű állampolgár számára az, hogy negyven egynéhány százalékkal kétharmadot lehet szerezni a parlamentben. Egyrészt arányosabbá kell tenni a magyar választási rendszert, másrészt vissza kell állítani a két fordulót. Az is része a demokráciának, hogy van egy első felmérés, és utána mód nyílik arra, hogy rendeződjenek a sorok, szövetségek alakuljanak, és így fejezheti ki igazán a választópolgárok tömege az akaratát. Ugyanezt látjuk Franciaországban, ott is igen furcsa eredmény jöhetne ki, ha nem lenne a két forduló. 

 - Franciaországban aránytalan választási rendszer van, viszont kétfordulós, miközben Németországban arányos a rendszer, de egyfordulós. Melyiket tartja fontosabbnak: az arányos rendszert, vagy a több fordulót?

Igazi demokráciában lehet, hogy működőképes vagy az egyik, vagy a másik, de a magyar demokrácia jelenlegi állapotában mindkettőt fontosnak tartanám.

 - Ön közgazdász professzor. Mondok két adatpárt a 2014-es választásról: a Fidesz 44,87 % szavazattal kapott 66,83 % mandátumot, miközben a többi párt összesen 55,13 % vokssal 33,17 % képviselői helyet. Tegyük fel, hogy ezek nem választási eredmények, hanem befektetési portfóliók adatai. Felmerülne önben a gondolat, hogy a másodikba fektesse a tőkéjét?

A kérdésben a válasz. Egy ilyen torz rendszer rosszul orientálja a további döntéseket.

 - Tehát nem?

Hát persze!

 - Mondok egy másik adatot a 2014-es választásról. A kampány során a Fidesz és a kormány több plakátfelületen hirdette magát, mint az összes parlamenti ellenzéki párt együttvéve. Lát esélyt arra, hogy ebben a rendszerben bármelyik ellenzéki erő képes legyen szavazatszámban utolérni a kormánypártot?

A plakátfelületek és a szavazatok között persze hogy van bizonyos összefüggés, de azért ha nagyon nagy az elégedetlenség, akkor lehet bármennyit plakátolni, átcsapnak rajta a közakarat hullámai. Iszonyúan aránytalan az a plakát özön, amit most a Fidesz művel, és amit várhatóan a ’18-as választás kampányában is művelni fog, ezzel együtt azt gondolom, hogy nem csak a plakátokon múlik a választások kimenetele.

 - Azt mondja, hogy az elégedetlenség mértéke a döntő. De mégis mekkorára lenne szükség? 2014-ben a szavazók jelentős többsége, 55 százaléka a kormánypárt ellen voksolt, és ez arra sem volt elég, hogy elvegyék tőle a parlamentben a kétharmadot. Mennyi kellene ahhoz, hogy elvegyék tőle a hatalmat?

Nézze, ebben a választási rendszerben a Fidesznek lejt a pálya, az ellenzéknek pedig iszonyú meredek. Így nem lehet versenyt futni. Nagyon igaza van mindenkinek, aki arányosabb választási rendszert követel. Sajnos ennek a reális esélye szinte nulla, mert ehhez kétharmados parlamenti többségre lenne szükség, vagy forradalomra és új alkotmányozó nemzetgyűlésre. 

Úgyhogy nem tudom, viszont amit én igazán fontosnak tartok az, hogy milyen alternatíva mutatkozik a Fidesszel szemben, lesz –e egy olyan pártok fölött működő választási szövetség, amely képes egy másik lehetőséget felmutatni körzetenként és országosan is. Mert akkor van kire szavazni, és akkor ugyanez a rendszer átfordulhat, és aránytalan többséget adhat egy olyan politikai formációnak, amelyik megpróbálja visszarendezni az országot, és visszatéríteni egy sokkal eredményesebb útra.

 - Az előbb elfogadhatatlannak nevezte a választási rendszer aránytalanságát, de ha az ellenzék profitálna belőle, az már rendben lenne?

Egyikre sincs most túl nagy esély, úgyhogy elméleti megoldásokról beszélünk. De amit nagyon komolyan gondolok, hogy így, vagy úgy, de ennek a rossz kormányzásnak véget kell vetni. Éppen a legutóbbi hetekben megmozdult valami, fiatalok ébrednek rá ennek a szükségességére, és még az is lehet, hogy ebből kibontakozik egy olyan ellenzéki dinamika, ami ’18-ban megfordíthatja a helyzetet. 

 - Elméleti lehetőségnek nevezte, de hadd kérdezzem meg újra: ha az ellenzék ugyanúgy negyvenegynéhány százaléknyi szavazattal szerezne hatvan valahány százalékos többséget a parlamentben, akkor az tisztességes lenne?

A hatalom olyan, mint a pénztőke, lehet jól befektetni, és lehet szerencsejátékon eljátszani. Nem ilyen moralizáló ítéletek adják meg a politikai hatalom értékét, hanem az, hogy mire használják. Én ennek alapján ítélem meg minden kormány tevékenységét. Itt túlhatalmat használtak rosszul. 

 - Tehát a hatalom minősége dönti el, hogy a választási rendszer megfelelően működik –e?

Ez nem ilyen egyszerű. Én a saját szempontomat mondtam, hogy előbbre helyezem a kormányzás minőségét, és utána mondok ítéletet a választási rendszerről. De ha egy rossz választási rendszer egy rossz kormányzást segít hatalomra, akkor egy összeadódó hatás érvényesül.

 - Lát –e esélyt arra, hogy a jelenlegi választási rendszerben, beleértve ebbe a kampányszabályozást is, a választók leváltsák a kormányt?

Erre mindig megvan a lehetőség, kérdés, hogy mikor és milyen áron. Még egyetlen kormány sem maradt fönn örökké, úgyhogy a válasz végül is igen.

 - Vannak kezdeményezések a választási rendszer megváltoztatására, bár ön is kételkedik abban, hogy ezek sikerrel járhatnak. Amennyiben minden marad, és 2018-ban ugyanígy kell választanunk, akkor is elmegy szavazni?

Mindenképpen elmegyek szavazni, és soha nem adom föl a reményt, hogy változik a rendszer.

Balázs Péter életrajza itt.