kezdőlap - Interjú
 
A Fidesz sok határt átlépett
László Róbert politológus szerint a kormánypárt az új választási rendszerrel a legtöbb eshetőségre felkészült. De nem mindenre. Interjú.
  • Sok olyan pontja van a választási rendszernek, ami soha nem fog az ellenzéknek kedvezni. De a Fidesz nem leválthatatlan.
  • A kampányszabályok konzerválják a legdurvábban a Fidesz erőfölényét.
  • Az új választási rendszer nemcsak a győzelemről szól. A sok garanciális elem egy gyengébb Fidesz számára is biztosíthatja a túlélést.
  • A Fideszben nincs szándék a választási rendszer módosítására.
  • Azért tiltották meg a népszavazást a választási szisztémáról, mert nem akarták, hogy a nép mondja meg, milyen legyen a rendszer.

 

 - Miért változtatott a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után a választási rendszeren?

 

Tudta, hogy olyan eredményt nem fog még egyszer elérni, mint 2010-ben, 2,7 millió ember soha többet nem fog rászavazni. Az viszont reális cél lehetett, hogy ők maradjanak a legnagyobb politikai erő, és ebből a relatív előnyből minél nagyobb abszolút többséget szerezhessenek a parlamentben. Persze már előtte is aránytalan volt a rendszer, de ezt igyekeztek tovább erősíteni.

Az aránytalanság önmagában csak a mindenkori legnagyobb pártnak kedvez, nem feltétlenül a Fidesznek, de a rendszert további rengeteg elemében próbálták a saját javukra átalakítani. Hogy ez mennyire sikerült, majd az idő eldönti. 2014 őket igazolja, de nagyon sok olyan eleme van, ami akár vissza is üthet. 

 

 - Kicsit meglep, milyen egyértelműen kimondta, hogy ők a saját érdeküket tartották szem előtt. Ez ennyire nyilvánvaló?

 

Szerintem nálunk fejlettebb demokráciákban is nyilvánvaló lenne. 

Ha ott van a kísértés, hogy személyre lehet szabni a rendszert, akkor demokrata legyen a talpán, aki képes betartani bizonyos határokat. 

A Fidesz sokat átlépett, rengeteg olyan pontja van a teljes választási rendszernek, ami soha nem fog az ellenzéknek kedvezni, csak neki. De az nem igaz, hogy ebben a rendszerben leválthatatlan lenne a Fidesz. 

 

 - Az alapján, amit mondott a következő kérdésemre elég egyértelműnek tűnik a válasz, nevezetesen, hogy miért döntött úgy a Fidesz, hogy egyedül, mások bevonása nélkül alkotja meg a rendszert?

 

Ha megteheti egyedül, akkor miért is kérné bárki segítségét. Legfeljebb legitimációs célja lehetett volna annak, hogy néhány részletkérdésben egyezzenek meg. Egyébként a Fidesz ezzel próbálkozott, a külföld felé készített összefoglaló anyagaikban kidomborították, hogy minden párt egyetértett a kisebb létszámú parlamentben, illetve hogy az egyéni választókerületi térképet az Alkotmánybíróság döntése miatt meg kellett változtatni. A kormánypárt igyekezett ezt úgy eladni, mintha a pártok között konszenzus lenne. 

 

 - Nem tudom, összeszámolta –e valaki hányféle választási rendszer létezik a világon …

 

Végtelen. 

 

 - Igen, és akármennyi van, lehet újabbakat kitalálni. Miért éppen ezt a rendszert választotta a Fidesz? 

 

A vezérelv biztosan az volt, hogyan lehet a relatív előnyből minél nagyobb többséget szerezni a parlamentben. De sok részletkérdés nyitott volt. Hogy egy, vagy két forduló legyen, arról 2011 őszén izzó vita folyt a nyilvánosságban, és úgy nézett ki, hogy a Fidesz ebben hajlítható. Emlékeim szerint ezt végül a miniszterelnök döntötte el, mint ahogy minden más vitás kérdést. Ez is jól jelzi, hogy még ha a cél világos is, rengeteg eszköz bevethető ennek érdekében. 

 

 - Vajon miért nem a tisztán egyéni kerületes, az Egyesült Királyságban is használt rendszer mellett döntöttek? 2010-ben a Fidesz a körzetek 98 százalékában mandátumot szerzett, és utólag tudjuk, hogy ha ezt a szisztémát vezetik be, akkor 2014-ben nem kétharmados, hanem 90 százalékos parlamenti többségbe kerültek volna. Miért nem ezt a rendszert választották? 

 

Valószínűleg hosszabb távon gondolkodtak, arra számítva, hogy csökkenhet a támogatottságuk, vagy sokkal kiélezettebb lesz a harc, és akkor 

elképzelhető, hogy egy tisztán egyéni kerületes rendszerben vesztenének, míg ebben a rendszerben nyernének. 

Vagy ha földcsuszamlásszerű változás, pillanatnyi népszerűségvesztés következne, akkor egyéni kerületes szisztémában el tudják veszíteni akár teljes parlamenti jelenlétüket, míg a magyar rendszerben, még ha csökken is a támogatottságuk, a blokkoló kisebbség szerepét meg tudják tartani. Ez nemcsak a győzelemről szól. A sok garanciális elem egy gyengébb Fidesz számára is biztosíthatja a túlélést. Ha nem is minden, de a legtöbb eshetőségre felkészültek. 

 

 - A Fidesz változtatott a kampányszabályokon is. Milyen hatása van ennek a választási eredményekre, az egész rendszerre?

 

A kampányszabályok konzerválják a legdurvábban a Fidesz erőfölényét. Nem a választás napján, hanem az azt megelőző időszakban. 

Az hogy de facto megtiltották a kereskedelmi médiában a politikai reklámok sugárzását óriási versenyhátrányt jelent az ellenzéki pártoknak. 

Azért mondom, hogy de facto, mert rettentő kreatív megoldást találtak: úgy tiltották meg, hogy nem tiltották meg. Hiszen olyan szinten tették ellenérdekeltté a tévéket és rádiókat, hogy amint 2014-ben történt, egyikük sem vállalta, hogy ingyen befogadjon politikai reklámokat.

Az ellenzéki erőknek ez azért hátrány, mert a legtöbb választópolgár, aki amúgy nem foglalkozik politikával, kereskedelmi tévét néz, és ilyen rádiót hallgat. Emiatt ott el sem tudná kerülni, hogy a politikai reklámokat meglássa, meghallja. A törvény miatt azonban ilyen módon nem lehet őket elérni.

Egyidejűleg a kormány és az önkormányzatok társadalmi célú reklámnak becézve folyamatosan kampányolhatnak a médiában. Pénzért, de ez számukra szinte korlátlanul rendelkezésre áll. 

 

 - Említette, hogy a kereskedelmi médiában nincs lehetősége a pártoknak politikai reklámokat közzétenni. Ezzel fontosabbá váltak az egyéb kampányfelületek, főként az utcai plakátok. Az ön intézete, a Political Capital is részt vett abban a kutatásban, amelyben megbecsülték, hogy 2014-ben melyik párt, mekkora értékben hirdetett plakátokon. Itt az eredmény, mit olvas le róla?

Az a mérték, amellyel a kormánypárt kampányolt bizonyosan nagy hatással volt a választói magatartásra. Nyilván akadt, akit ez taszított, de lényegesen többen lehettek, akiket csak így lehetett elérni és mobilizálni. 

Ha nem azt mérnék a Fideszben, hogy ez megéri, akkor nem így csinálnák. 

 

 - Gulyás Márton kezdeményezésére el fog indulni egy mozgalom a választási rendszer megváltoztatása érdekében. Ön szerint feltétlenül szükség van változtatásra, és ha igen, akkor mekkorára? 

 

Arra, hogy szükség van –e a rendszer arányosítására szakértői szinten nem lehet válaszolni. 

Ez politikai értékválasztás, vagy leginkább érdekválasztás kérdése. 

Ugyanakkor a rendszerben rengeteg igazságtalanság van, ami az egyenlő esélyeket valóban sérti. Ilyen a kampányszabályozás, ami a mindenkori kormánypártnak, illetve a leggazdagabb pártnak, valamint a kerülettérkép, amely a mindenkori jobboldalnak kedvez.

Amit viszont látunk, hogy a Fideszben nincs szándék a változtatásra. Most azzal magyarázzák, hogy kétharmados többség hiányában az ellenzék nélkül nem megy, ez igaz, de ettől még legalább törekedhettek volna arra, hogy a legordítóbb hibákat, lásd, halottak lehetnek a külhoni magyarok névjegyzékén, megpróbálják kijavítani. 

 

 - A választási rendszer 2010 utáni módosításához tartozik még egy történet. Az országnak új alkotmánya is lett, amelyben megtiltották a népszavazást a választási rendszerről, illetve magáról az Alaptörvényről is. Mi volt ennek az oka és a célja? 

 

Valószínűleg, hogy ennek eldöntése legyen a mindenkori parlament jogköre. 

Nem akartak olyan kényszerhelyzetet teremteni, hogy a nép majd megmondja, milyen legyen a választási rendszer, és nekik ahhoz kelljen igazodni.

 

még több Interjú
 
És megkérdezni, hogy maguk idáig mit csináltak, mondják az Európa Blokk Facebook csoport alapítói, akik választási bojkottot hirdetnek. Beleszólási jogot, igazságos rendszert akarnak, ahol a szavazókon múlik az eredmény.
Mérő László matematikus szerint kell egy kétharmad, ami „ezt az őrültséget visszacsinálja”.
Október 23-ig kap határidőt a parlament, hogy demokratikus és igazságos választási rendszert alkosson. Ha nem, akkor jön a polgári engedetlenség, mondja Gulyás Márton.
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő