kezdőlap - Interjú
 
A Fidesz sok határt átlépett
László Róbert politológus szerint a kormánypárt az új választási rendszerrel a legtöbb eshetőségre felkészült. De nem mindenre. Interjú.
  • Sok olyan pontja van a választási rendszernek, ami soha nem fog az ellenzéknek kedvezni. De a Fidesz nem leválthatatlan.
  • A kampányszabályok konzerválják a legdurvábban a Fidesz erőfölényét.
  • Az új választási rendszer nemcsak a győzelemről szól. A sok garanciális elem egy gyengébb Fidesz számára is biztosíthatja a túlélést.
  • A Fideszben nincs szándék a választási rendszer módosítására.
  • Azért tiltották meg a népszavazást a választási szisztémáról, mert nem akarták, hogy a nép mondja meg, milyen legyen a rendszer.

 

 - Miért változtatott a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után a választási rendszeren?

 

Tudta, hogy olyan eredményt nem fog még egyszer elérni, mint 2010-ben, 2,7 millió ember soha többet nem fog rászavazni. Az viszont reális cél lehetett, hogy ők maradjanak a legnagyobb politikai erő, és ebből a relatív előnyből minél nagyobb abszolút többséget szerezhessenek a parlamentben. Persze már előtte is aránytalan volt a rendszer, de ezt igyekeztek tovább erősíteni.

Az aránytalanság önmagában csak a mindenkori legnagyobb pártnak kedvez, nem feltétlenül a Fidesznek, de a rendszert további rengeteg elemében próbálták a saját javukra átalakítani. Hogy ez mennyire sikerült, majd az idő eldönti. 2014 őket igazolja, de nagyon sok olyan eleme van, ami akár vissza is üthet. 

 

 - Kicsit meglep, milyen egyértelműen kimondta, hogy ők a saját érdeküket tartották szem előtt. Ez ennyire nyilvánvaló?

 

Szerintem nálunk fejlettebb demokráciákban is nyilvánvaló lenne. 

Ha ott van a kísértés, hogy személyre lehet szabni a rendszert, akkor demokrata legyen a talpán, aki képes betartani bizonyos határokat. 

A Fidesz sokat átlépett, rengeteg olyan pontja van a teljes választási rendszernek, ami soha nem fog az ellenzéknek kedvezni, csak neki. De az nem igaz, hogy ebben a rendszerben leválthatatlan lenne a Fidesz. 

 

 - Az alapján, amit mondott a következő kérdésemre elég egyértelműnek tűnik a válasz, nevezetesen, hogy miért döntött úgy a Fidesz, hogy egyedül, mások bevonása nélkül alkotja meg a rendszert?

 

Ha megteheti egyedül, akkor miért is kérné bárki segítségét. Legfeljebb legitimációs célja lehetett volna annak, hogy néhány részletkérdésben egyezzenek meg. Egyébként a Fidesz ezzel próbálkozott, a külföld felé készített összefoglaló anyagaikban kidomborították, hogy minden párt egyetértett a kisebb létszámú parlamentben, illetve hogy az egyéni választókerületi térképet az Alkotmánybíróság döntése miatt meg kellett változtatni. A kormánypárt igyekezett ezt úgy eladni, mintha a pártok között konszenzus lenne. 

 

 - Nem tudom, összeszámolta –e valaki hányféle választási rendszer létezik a világon …

 

Végtelen. 

 

 - Igen, és akármennyi van, lehet újabbakat kitalálni. Miért éppen ezt a rendszert választotta a Fidesz? 

 

A vezérelv biztosan az volt, hogyan lehet a relatív előnyből minél nagyobb többséget szerezni a parlamentben. De sok részletkérdés nyitott volt. Hogy egy, vagy két forduló legyen, arról 2011 őszén izzó vita folyt a nyilvánosságban, és úgy nézett ki, hogy a Fidesz ebben hajlítható. Emlékeim szerint ezt végül a miniszterelnök döntötte el, mint ahogy minden más vitás kérdést. Ez is jól jelzi, hogy még ha a cél világos is, rengeteg eszköz bevethető ennek érdekében. 

 

 - Vajon miért nem a tisztán egyéni kerületes, az Egyesült Királyságban is használt rendszer mellett döntöttek? 2010-ben a Fidesz a körzetek 98 százalékában mandátumot szerzett, és utólag tudjuk, hogy ha ezt a szisztémát vezetik be, akkor 2014-ben nem kétharmados, hanem 90 százalékos parlamenti többségbe kerültek volna. Miért nem ezt a rendszert választották? 

 

Valószínűleg hosszabb távon gondolkodtak, arra számítva, hogy csökkenhet a támogatottságuk, vagy sokkal kiélezettebb lesz a harc, és akkor 

elképzelhető, hogy egy tisztán egyéni kerületes rendszerben vesztenének, míg ebben a rendszerben nyernének. 

Vagy ha földcsuszamlásszerű változás, pillanatnyi népszerűségvesztés következne, akkor egyéni kerületes szisztémában el tudják veszíteni akár teljes parlamenti jelenlétüket, míg a magyar rendszerben, még ha csökken is a támogatottságuk, a blokkoló kisebbség szerepét meg tudják tartani. Ez nemcsak a győzelemről szól. A sok garanciális elem egy gyengébb Fidesz számára is biztosíthatja a túlélést. Ha nem is minden, de a legtöbb eshetőségre felkészültek. 

 

 - A Fidesz változtatott a kampányszabályokon is. Milyen hatása van ennek a választási eredményekre, az egész rendszerre?

 

A kampányszabályok konzerválják a legdurvábban a Fidesz erőfölényét. Nem a választás napján, hanem az azt megelőző időszakban. 

Az hogy de facto megtiltották a kereskedelmi médiában a politikai reklámok sugárzását óriási versenyhátrányt jelent az ellenzéki pártoknak. 

Azért mondom, hogy de facto, mert rettentő kreatív megoldást találtak: úgy tiltották meg, hogy nem tiltották meg. Hiszen olyan szinten tették ellenérdekeltté a tévéket és rádiókat, hogy amint 2014-ben történt, egyikük sem vállalta, hogy ingyen befogadjon politikai reklámokat.

Az ellenzéki erőknek ez azért hátrány, mert a legtöbb választópolgár, aki amúgy nem foglalkozik politikával, kereskedelmi tévét néz, és ilyen rádiót hallgat. Emiatt ott el sem tudná kerülni, hogy a politikai reklámokat meglássa, meghallja. A törvény miatt azonban ilyen módon nem lehet őket elérni.

Egyidejűleg a kormány és az önkormányzatok társadalmi célú reklámnak becézve folyamatosan kampányolhatnak a médiában. Pénzért, de ez számukra szinte korlátlanul rendelkezésre áll. 

 

 - Említette, hogy a kereskedelmi médiában nincs lehetősége a pártoknak politikai reklámokat közzétenni. Ezzel fontosabbá váltak az egyéb kampányfelületek, főként az utcai plakátok. Az ön intézete, a Political Capital is részt vett abban a kutatásban, amelyben megbecsülték, hogy 2014-ben melyik párt, mekkora értékben hirdetett plakátokon. Itt az eredmény, mit olvas le róla?

Az a mérték, amellyel a kormánypárt kampányolt bizonyosan nagy hatással volt a választói magatartásra. Nyilván akadt, akit ez taszított, de lényegesen többen lehettek, akiket csak így lehetett elérni és mobilizálni. 

Ha nem azt mérnék a Fideszben, hogy ez megéri, akkor nem így csinálnák. 

 

 - Gulyás Márton kezdeményezésére el fog indulni egy mozgalom a választási rendszer megváltoztatása érdekében. Ön szerint feltétlenül szükség van változtatásra, és ha igen, akkor mekkorára? 

 

Arra, hogy szükség van –e a rendszer arányosítására szakértői szinten nem lehet válaszolni. 

Ez politikai értékválasztás, vagy leginkább érdekválasztás kérdése. 

Ugyanakkor a rendszerben rengeteg igazságtalanság van, ami az egyenlő esélyeket valóban sérti. Ilyen a kampányszabályozás, ami a mindenkori kormánypártnak, illetve a leggazdagabb pártnak, valamint a kerülettérkép, amely a mindenkori jobboldalnak kedvez.

Amit viszont látunk, hogy a Fideszben nincs szándék a változtatásra. Most azzal magyarázzák, hogy kétharmados többség hiányában az ellenzék nélkül nem megy, ez igaz, de ettől még legalább törekedhettek volna arra, hogy a legordítóbb hibákat, lásd, halottak lehetnek a külhoni magyarok névjegyzékén, megpróbálják kijavítani. 

 

 - A választási rendszer 2010 utáni módosításához tartozik még egy történet. Az országnak új alkotmánya is lett, amelyben megtiltották a népszavazást a választási rendszerről, illetve magáról az Alaptörvényről is. Mi volt ennek az oka és a célja? 

 

Valószínűleg, hogy ennek eldöntése legyen a mindenkori parlament jogköre. 

Nem akartak olyan kényszerhelyzetet teremteni, hogy a nép majd megmondja, milyen legyen a választási rendszer, és nekik ahhoz kelljen igazodni.

 

még több Interjú
 
Majtényi László szerint a köztársasági elnök megválasztásának módja lehetne sokkal demokratikusabb. A parlamenti választási rendszerrel pedig az a probléma, hogy a kisebbség dönti el, ki kerüljön hatalomra.
A választási szakértő szerint Magyarországon a hatalommegosztás helyett a sztálini hatalomegység elve érvényesül. Interjú.
Orbánt könnyebb eltávolítani, mint kiépíteni egy jó demokráciát – mondja Schilling Árpád Jászai Mari-díjas rendező. Interjú.
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Gulyás Márton látja, hogy a Fidesz a választási törvény aránytalanságait a legrosszabb kommunista időket idéző média bebetonozásával teljesítette ki. Rab László (Népszabadság) írása.
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő