Van különbség 2/3 és 2/3 között és ezt a Fidesz is tudja. A párt 2010-ben és ’14-ben is megkapta a parlamentben a mandátumok kétharmadát, mégis a miniszterelnök szavaiból kiderül, hogy másképp értelmezték a másodikat, mint az elsőt.

• Orbán Viktor 2010-ben a második forduló után világcsúcsnak nevezte pártja eredményét.
• 2014-ben európai rekordnak.

Igaz, utóbbi esetben, amikor a beszédét tartotta még nem tudhatta, hogy meglesz –e a kétharmados mandátumtöbbség, mert még számolták a szavazatokat. Egy hónappal a választás után azonban már a pontos végeredmény ismeretében értékelt. Azt mondta, hogy 

• 2014: „Az elmúlt négy évben forradalom történt.

A "forradalom" szó 2010-ben is előkerült, de akkor még így fogalmazott: 

• 2010: „Ma forradalom történt a szavazófülkékben.”

De ne csupán a szavakra emlékezzünk. A 2010-es választási győzelem után a Fidesz alig egy éven belül új médiatörvényt, választási törvényt és Alaptörvényt alkotott, ezzel gyökeresen megváltoztatva Magyarország politikai berendezkedését, és közben arra is jutott ideje, hogy államosítsa a háromezer milliárd forintnyi magánnyugdíj-pénztári befizetésünket. 

És mit tett 2014 és 2015 között az újabb 2/3-os mandátumtöbbséggel? Lényegében semmit. Ennek oka talán az, hogy már nem volt, amit meg kellett változtatni. Bár azok, akik ma az Armageddont festik elénk arra az esetre, ha a Fidesz 2018-ban is 2/3-ot szerez, valószínűleg nem értenek ezzel egyet. 

Mi volt a különbség a 2010-es és a 2014-es 2/3 között?

Először nézzük, mi volt ugyanaz. A FIDESZ – KDNP egyik választáson sem szerezte meg a szavazatok kétharmadát. Ami azt illeti, a közelében sem járt ennek. Elsöprő mandátumfölénye tehát nem a szavazói akaratból, hanem a magyar választási rendszerből következett. Volt azonban egy nagy különbség:

2010-ben a Fidesz a szavazatok többségével (51,73 %) került hatalomra, míg 2014-ben a kisebbségével (44,87 %).

2010-ben ott volt a kormánypárt mögött a választójogukkal élő polgárok egyértelmű többségének támogatása. Négy évvel később pedig az egyértelmű többség elutasítása.

Jogilag 2014 után is lehetséges lett volna bármilyen törvényt átírni, vagy újat alkotni. A Fidesz a választások után még egy évig birtokolta a parlamenti mandátumok kétharmadát. Például bevezethették volna az elnöki köztársaságot, és Orbán Viktort beültethették volna a Sándor Palotába a következő négy, vagy akár hét évre. Olyan hatalommal a kezében, amelyről az európai vezetők közül ma legfeljebb csak ő álmodhat. Mégsem tették meg.

Mit tett a Fidesz 2014 után?

Az állam berendezkedésének megváltoztatása helyett a Fidesz mással volt elfoglalva az elmúlt négy évben:

Andy Vajnával megvetették a TV2-t.

Mészáros Lőrinccel és Andy Vajnával megvetették a vidéki lapok többségét.

Megtiltották a pártoknak a kampányon kívüli plakátolást.

Miközben teleszórták az országot előbb Brüsszel, majd Soros György elleni plakátokkal.

Megemelték a minimálbért.

Intenzív kampányt folytatnak a külhoni magyarok körében.

Az eredmény? 2018 januárjában így álltak a pártok:

Ha kiejtjük a legalacsonyabb és a legmagasabb értéket, akkor a Fidesz 48 – 53 %-nyi szavazatra számíthat az idei választáson. És ebben még nincsenek benne a külhoni magyarok voksai!

2014-ben az onnan érkező ikszek 1,32 százalékponttal emelték meg a Fidesz szavazati arányát. Csakhogy akkor kevesebb, mint kétszázezer külhoni magyar szerepelt a választói névjegyzékben, most közel 350 ezer, és a választásokig a számuk várhatóan eléri a 400 ezret. 

A 2018-as választás tétje, hogy a Fidesz megszerzi –e a szavazatok többségét.

Az ugyanis nem kérdés, hogy meglesz a mandátumok többsége. A jelenlegi választási rendszerben (és pártkstruktúrában) az 50 %-os szavazati arány lényegében automatikusan 2/3-os mandátumtöbbséget eredményez.

Ha a Fidesz idén megszerzi a voksok többségét, akkor valóban bármit megtehet.

Egyszer már volt ilyen helyzetben. Akkor élt, és visszaélt a hatalmával. Úgy változtatta meg a legfontosabb törvényeket, hogy nem egyeztetett a többi párttal, nem törekedett velük kompromisszumra, nem kérte ki a választók véleményét. Nemcsak nem írt ki népszavazást a választási és az Alaptörvényről, de utóbbiban meg is tiltotta népszavazás kiírását mindkét jogszabályról.

Nem kérdés, hogy ez antidemokratikus. Itt nincsen „egyrészről, másrészről”, vagy átmenet demokrácia és diktatúra között. Az ország legfontosabb törvényeinek egyetlen párt általi megváltoztatása egyértelműen diktatúra.

Ma a Fidesznek minden esélye megvan arra, hogy 2018 után olyan hatalommal rendelkezzen, amellyel ismét gátlások nélkül élhet és visszaélhet. A jelenlegi választási rendszerben ez az egyetlen dolog, amiben a választók talán megakadályozhatják. Akkor ha, csakúgy, mint 2014-ben, a többség a kormánypárt ellen szavaz.