kezdőlap - Felfedező
 
Új választási rendszerünk van
Mindenkinek ugyanannyit ér a szavazata – ez a lényege annak az új választási rendszernek, amelyről nyolc párt állapodott meg a Közös Ország Mozgalom kezdeményezésére. Mutatjuk, hogyan működne, ha bevezetnék.

A javasolt választási rendszert évtizedek óta használják Németországban és Új-Zélandon, ezért pontosan tudjuk, mire számítsunk, ha nálunk is bevezetik. 

 

Szavazatok és parlament

 

Mindenki továbbra is szavazhat egy egyéni jelöltre és egy pártlistára. A mandátumokat azonban arányosan, a választói akarat szerint osztják el. A parlament létszáma 222 fő. Ebből 110 jelölt magyarországi választókörzetekből, 110 a pártok listáiról kerül be, további 2 egyéni képviselőt pedig a külhoni magyarok választanak meg. Ők pártlistákra nem szavazhatnak. A választás egyfordulós. 

A pártok jelenlegi támogatottsága alapján elképzeltük, hogy mi történne, ha 2018-ban ebben a rendszerben tartanák meg a választást. Amit elsőként tudnunk kell, az a pártlistákra eső szavazatok aránya. 

 

Ennyi információ alapján már ki is tudjuk számolni a pártok várható parlamenti mandátumarányát. Ezért máris lelövöm a poént.

 

Csak annyit kellett tudnunk, hogy a 8 párt javaslata szerint a bejutási küszöb 4 %. Azok a pártok, amelyek ezt nem érték el, egyáltalán nem kaphatnak listás mandátumokat. Mivel kiestek a versenyből, a voksaikat is törlik a rendszerből. 

Összességében tehát kevesebb szavazat marad, ezért a parlamentbe bekerült pártok voksainak aránya kissé megemelkedik. De arányosan emelkedik meg! Ezt látjuk a fenti ábrán. Mostantól tehát csak a parlamentbe bekerült pártok teljes szavazatszámához viszonyítjuk az egyes pártok voksainak számát. 

Ezekből az arányokból pontosan ki tudjuk számolni, hogy melyik pártnak hány darab parlamenti mandátum jár:

  • FIDESZ-KDNP: a 220 magyarországi mandátum 44,33 %-a = 98 parlamenti mandátum

Már tudják, hogyan számolunk, ezért a többi pártnál csak az eredményeket írom le.

  • JOBBIK: 43
  • MSZP: 41
  • DK: 18
  • LMP: 11
  • MOMENTUM: 9

 

Értem én, hogy villanymotor! De mi hajtja?

 

Nézzük, hogyan osztják a mandátumokat. Mivel a választási rendszer vegyes, ezért először azt kell megtudnunk, hogy melyik párt, hány egyéni mandátumot szerzett. A következő ábra a feltételezett egyéni győzelmek számát mutatja a 110 + 2 körzetben:

 

A 110 magyarországi és a két határon túli körzet mandátuma elkelt. A következő feladatunk, hogy feltöltsük a parlament maradék részét a 110 listás hellyel. A módszer egyszerű: 

Minden pártnál az egyéni mandátumaik számát ki kell egészíteni éppen annyi listás hellyel, hogy az eredmény a pártnak összesen járó mandátumszám legyen. 

 

A Fidesznek a szavazati aránya alapján összesen 98 parlamenti mandátum jár, ezért: 80 egyéni hely + 18 listás = 98 parlamenti mandátum. 

 

A Jobbiknak a szavazati aránya alapján összesen 43 parlamenti mandátum jár, ezért: 15 egyéni hely + 28 listás = 43 parlamenti mandátum.

 

Az MSZP-nek a szavazati aránya alapján összesen 41 parlamenti mandátum jár, ezért: 10 egyéni hely + 31 listás = 41 parlamenti mandátum. 

 

A DK-nak a szavazati aránya alapján összesen 18 parlamenti mandátum jár, ezért: 5 egyéni hely + 13 listás = 18 parlamenti mandátum.

 

Az LMP-nek a szavazati aránya alapján összesen 11 parlamenti mandátum jár, ezért: 0 egyéni hely + 11 listás = 11 parlamenti mandátum.

A MOMENTUMNAK a szavazati aránya alapján összesen 9 parlamenti mandátum jár, ezért: 0 egyéni hely + 9 listás = 9 parlamenti mandátum.

És a végén összeáll a kép. Egyéni + listás helyek = szavazatok alapján összesen járó mandátumszám:

 

Így érthető, miért tudtuk az eredményt már az elején! 

Minden parlamenti párt mandátumszáma pontosan megegyezik azzal, amennyi a szavazati aránya alapján jár neki.

A mandátumaik aránya azonban kissé eltér az eredetileg kalkulálttól.

 

Az eltérés oka a két határon túli körzet. Azokhoz a mandátumokhoz nem jár listás hely, hiszen a külhoni magyarok nem voksolhatnak listára. Ezért a parlament létszáma minden alkalommal megemelkedik kettővel, a két határon túli egyéni mandátummal. Emiatt viszont az összes párt mandátumaránya csökken egy kicsit. De arányosan csökken! 

Vagyis a javasolt választási rendszer csak valamivel több mint 99 %-ban hoz arányos eredményt.

 

Régi és új

 

  • Az új rendszer szerint elképzelt választáson a Fidesz 8,6-szer annyi szavazatot szerzett, mint az LMP és 8,9-szer annyi mandátumot kapott.

Vagyis a két párt szavazatainak és mandátumainak aránya nagyjából egyenlő. Ez bármely két parlamenti pártra igaz. Ezt nevezzük arányos rendszernek.

  • A 2014-es választáson a Fidesz 8,4-szer annyi szavazatot szerzett, mint az LMP és 26,6-szer annyi mandátumot kapott. 

Vagyis a szavazói akarat és a mandátumok elosztása köszönőviszonyban sincs egymással. Ezt nevezzük aránytalan rendszernek. Lehet választani. 

Az alábbi ábrákon a 2014-es választás eredménye. Ha marad a jelenlegi rendszer, akkor hasonló kimenetel várható 2018-ban is.

 

A 2018-as választás egy lehetséges eredménye, ha bevezetik a 8 párt által javasolt rendszert:

 

Mondom, tessék választani!

 

A 8 párt által a Közös Ország Mozgalom kezdeményezésére kidolgozott választási rendszert a következő hetekben törvényjavaslatba foglalják, ezt követően derül ki, hogy pontosan milyen lesz. A cikkben ezért nem tértünk ki a részletekre, de a későbbiekben pótolni fogjuk. Ami már most biztos: a rendszer arányos lesz.

 

még több Felfedező
 
Gábor magyar és választópolgár, de nem szavazhat. Annyi a bűne, hogy külföldön keres pénzt, amit aztán itthon költ el. Több százezer Gábor van.
Benyújtották a parlamentnek az új választási rendszerről szóló nyolc-párti törvényjavaslatot, és most már biztos, hogy arányos lesz. Ha elfogadják, megszűnik az egyéni körzetek manipulációjának még a lehetősége is, és minden külföldön élő szavazhat majd levélben. Elemzés, előnyökkel és hátrányokkal.
Négy tudományos előrejelzés a vasárnapi osztrák parlamenti választásra. Tökéletesen egyezniük kell majd az eredményekkel.
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Gulyás Márton látja, hogy a Fidesz a választási törvény aránytalanságait a legrosszabb kommunista időket idéző média bebetonozásával teljesítette ki. Rab László (Népszabadság) írása.
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő