kezdőlap - Felfedező
 
NOnépszavazás
A hatalomnak joga van hozzá, hogy ne írjon ki népszavazást. A választópolgárnak kötelessége megfelelni minden feltételnek, ha népszavazást akar. Aztán a hatalomnak joga van az egészet eltörölni egy tollvonással.

A népszavazási eljárásról szóló törvény második mondata szerint: „A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek.” Röviden összefoglalva a törvény úgy folytatódik, hogy:

Kivéve, amikor nem.

Már a népszavazási kérdés hitelesítése is akadálypálya. Nemzeti Választási Iroda, Nemzeti Választási Bizottság, majd szükség esetén a Kúria. A referendumot kezdeményező választónak be kell tartania a határidőket, meg kell felelnie az Alaptörvénynek, és a választási eljárásról szóló jogszabálynak. Majd újabb határidők betartása, aláírások gyűjtése, hitelesítése, további szervezetek pecsétje. Ha sikerül, akkor, és csakis akkor kötelező kiírni a népszavazást. Kivéve, ha akkor sem. A hatalmi elit ugyanis egyetlen döntéssel jogilag „okafogyottá” teheti a népszavazást.

Vagy csírájában elfojthatja a referendumot.

Például az alkotmányra hivatkozva. Az érvényes Alaptörvény szerint egyebek mellett tilos népszavazást tartani:

  • A választási rendszerről
  • Az adórendszerről
  • Az Alaptörvényről

 

Ha a hatalom elfelejtette megtiltani, jöhet a trükközés

Elég egy gyors baráti kéz. A népszavazási eljárásról szóló törvény szerint ugyanazon témában csak egy kérdést lehet benyújtani. Ha valaki „beelőz”, akkor ismétlésre csak a hosszú procedúra után van lehetőség. Hónapokig eltarthat. Ezzel a módszerrel a hatalom bármikor megakadályozhatja, hogy a neki nem tetsző kérdésekben érdemi aláírásgyűjtés kezdődjön. Így népszavazás sem lesz.

Megteszik, mert megtehetik

A probléma a jelenlegi jogszabályok mellett megoldhatatlan. A hatalmi elit a választópolgárok megkérdezése nélkül olyan törvényeket alkotott, amelyek felhatalmazzák rá, hogy:

  • csak abban a kérdésben írjon ki népszavazást, amelyikben akar,
  • hogy ne írjon ki népszavazást abban a kérdésben, amelyikben nem akar,
  • hogy megtiltsa népszavazás kiírását bármilyen kérdésben.

A döntés a politikusok jó-, vagy rosszindulatán múlik.

A megoldás egy olyan törvény, amely a legfontosabb jogszabályok esetén kötelezővé teszi népszavazás kiírását. Megfosztva a politikusokat a mérlegelés lehetőségétől.

A népszavazásról szóló törvény helyesen így szólna: „A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyekben kötelező népszavazást kiírni.” Hogy mi tartozik a legfontosabb ügyek közé? Könnyebb eldönteni, mint bárki gondolná. Újrafogalmazva a fenti mondatot:

„Azon törvények esetében, amelyek egy évnél hosszabb időre meghatározzák az ország sorsát, kötelező népszavazást kiírni.”

Ez lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés, illetve a kormány intézze a napi ügyeket: költségvetés, aktuális adótörvények, minimálbér meghatározása, stb. Az ilyen jogszabályok legfeljebb egy évig érvényesek, így nem kell róluk népszavazást tartani.

Azonban az adórendszer (egy-, vagy többkulcsos), az alkotmány, a választási, az oktatási, egészségügyi, szociális és nyugdíjrendszer megalkotása már csak a választópolgárok közvetlen jóváhagyásával lehetséges.

Mielőtt bárki megijedne attól, hogy emiatt hetente kellene népszavazást kiírni, érdemes felidézni, hogy a rendszerváltás óta eltelt csaknem három évtizedben hány ilyen szintű törvény született: kétszer változtattak az alkotmányon, a választási, az adó-, az oktatási, a nyugdíj és a szociális rendszeren. Ha ehhez hozzáadjuk az 1990 óta megtartott hét referendumot, akkor ez összesen 19 népszavazást jelentett volna 27 év alatt.

Ugyanezen időszak alatt Svájcban 84-szer tartottak népszavazást, összesen 244 kérdésben.

még több Felfedező
 
Úgy tűnik, hogy a választás már a plakátokkal eldőlt. Mutatjuk, hogyan.
Pénzfeldobással is megtalálhatjuk a legesélyesebb ellenzéki jelöltet. Kérdés, hogy mire a legesélyesebb.
Öt változtatás, amelyek mindegyike kevesebb, mint egy perc munkát adna a politikusoknak, mégis demokratikussá tenné a választásokat.
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Gulyás Márton látja, hogy a Fidesz a választási törvény aránytalanságait a legrosszabb kommunista időket idéző média bebetonozásával teljesítette ki. Rab László (Népszabadság) írása.
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő