Az elektor.hu másfél hete öt előrejelzést tett közzé a francia és a brit (Egyesült Királyság) választásra. Utóbbi eredményeit már összehasonlítottuk itt, most megtesszük ugyanezt Franciaországgal, ahol a hétvégén rendezték a második fordulót.

Első előrejelzés:

• Egy párt (vagy pártszövetség) a szavazatok tetszőleges arányával mandátumtöbbséget szerezhet a törvényhozásban.

Emmanuel Macron pártszövetsége a második fordulóban a voksok 49,12 százalékát szerezte meg, és 350 mandátumot kapott, ami az összes parlamenti hely 60,66 %-a. Így a szavazatok kisebbsége is elegendő volt a törvényhozási többséghez, és ezzel a hatalomhoz. 

Viszont a győztes nem kapott kétharmados parlamenti többséget.

Az LREM/MDM pártszövetség az első fordulóban a voksok 32,32, a másodikban a 49,12 %-át szerezte meg. Utóbbi eredmény jóval magasabb arány, mint amellyel a FIDESZ-KDNP 2014-ben kétharmadnyi mandátumhoz jutott, ők ugyanis 44,87 % szavazattal kapták meg a képviselői helyek 66,83 %-át. Könnyű lenne azt írni: „ennyit arról, hogy a francia választási rendszer a magyarnál is aránytalanabb (értsd: rosszabb)”, azonban a valóság az, hogy egyik sem aránytalanabb a másiknál. Mindkettő egyszerűen csak aránytalan. Így aztán egy párt a szavazatok tetszőleges arányával hatalomra kerülhet. 

Második előrejelzés:

• Egy párt a nálunk megszokott 5 %-nál jóval magasabb szavazati aránnyal sem biztos, hogy parlamenti párt lesz.

Ilyen párt most nem volt Franciaországban, így nem tudjuk ellenőrizni az előrejelzést.

Harmadik előrejelzés:

• Nem biztos, hogy az a párt kap több mandátumot, amelyik több szavazatot szerzett.

A Nemzeti Front 8,75 %, míg a balközép csoport 7,49 % szavazatot szerzett, mégis utóbbi 44, előbbi csak 9 mandátumot kapott. Sőt, a kommunisták 6,06 % voksa is 27 parlamenti helyet eredményezett. 

Negyedik előrejelzés:

• Sokkal valószínűbb, hogy az Egyesült Királyságban olyan párt, vagy koalíció kerül hatalomra, amely a voksoknak csak a kisebbségét szerezte meg.

Franciaországban ennek a kétfordulós rendszer miatt volt kisebb az esélye, mégis bejött emlékeztetve bennünket arra, hogy aránytalan választási rendszereknél csupán valószínűségeket adhatunk meg arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben lesz aránytalan az eredmény. 

Ugyanakkor Franciaországban a hatalomra kerülő pártszövetség a második fordulóban csaknem megszerezte a voksok többségét, míg az elsőben az egyharmadát sem, ami egyezik azzal az előrejelzésünkkel, hogy a franciáknál a végeredmény és az első forduló összehasonlítása akár aránytalanabb képet is mutathat, mint az Egyesült Királyságban. 

Ötödik előrejelzés:

• Az Egyesült Királyságban kisebb a valószínűsége, de mindkét országban előfordulhat, hogy egyetlen párt (vagy pártszövetség) sem szerez önállóan többséget a törvényhozásban.

Az előrejelzés bejött, de ami a valószínűségeket illeti éppen ellenkező módon: az Egyesült Királyságban történt meg, hogy senki nem szerzett önállóan parlamenti többséget. Ez újabb példa arra, hogy aránytalan rendszerekben bármi megtörténhet. Mint ahogy arra is, hogy az ilyen választási szisztéma nem eredményez automatikusan „stabil kormányzást”. Franciaországban sima parlamenti többsége lett a „győztesnek”, az Egyesült Királyságban nem. 

A 2017-es hollandiai választásokról szóló előrejelzéseinket és azok összehasonlítását az eredményekkel itt olvashatja el.