kezdőlap - Felfedező
 
Mégsem olyan rossz a francia
Sokan teleírták a magyar sajtót azzal, hogy Franciaországban egyharmadnyi szavazattal is kétharmadnyi mandátumot lehet kapni. Korán örültek, mert sem egy-, sem kétharmad nem volt. Végeredmény van.

Az elektor.hu másfél hete öt előrejelzést tett közzé a francia és a brit (Egyesült Királyság) választásra. Utóbbi eredményeit már összehasonlítottuk itt, most megtesszük ugyanezt Franciaországgal, ahol a hétvégén rendezték a második fordulót.

Első előrejelzés:

Emmanuel Macron pártszövetsége a második fordulóban a voksok 49,12 százalékát szerezte meg, és 350 mandátumot kapott, ami az összes parlamenti hely 60,66 %-a. Így a szavazatok kisebbsége is elegendő volt a törvényhozási többséghez, és ezzel a hatalomhoz. 

Viszont a győztes nem kapott kétharmados parlamenti többséget.

Az LREM/MDM pártszövetség az első fordulóban a voksok 32,32, a másodikban a 49,12 %-át szerezte meg. Utóbbi eredmény jóval magasabb arány, mint amellyel a FIDESZ-KDNP 2014-ben kétharmadnyi mandátumhoz jutott, ők ugyanis 44,87 % szavazattal kapták meg a képviselői helyek 66,83 %-át. Könnyű lenne azt írni: „ennyit arról, hogy a francia választási rendszer a magyarnál is aránytalanabb (értsd: rosszabb)”, azonban a valóság az, hogy egyik sem aránytalanabb a másiknál. Mindkettő egyszerűen csak aránytalan. Így aztán egy párt a szavazatok tetszőleges arányával hatalomra kerülhet. 

Második előrejelzés:

Ilyen párt most nem volt Franciaországban, így nem tudjuk ellenőrizni az előrejelzést.

Harmadik előrejelzés:

A Nemzeti Front 8,75 %, míg a balközép csoport 7,49 % szavazatot szerzett, mégis utóbbi 44, előbbi csak 9 mandátumot kapott. Sőt, a kommunisták 6,06 % voksa is 27 parlamenti helyet eredményezett. 

Negyedik előrejelzés:

Franciaországban ennek a kétfordulós rendszer miatt volt kisebb az esélye, mégis bejött emlékeztetve bennünket arra, hogy aránytalan választási rendszereknél csupán valószínűségeket adhatunk meg arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben lesz aránytalan az eredmény. 

Ugyanakkor Franciaországban a hatalomra kerülő pártszövetség a második fordulóban csaknem megszerezte a voksok többségét, míg az elsőben az egyharmadát sem, ami egyezik azzal az előrejelzésünkkel, hogy a franciáknál a végeredmény és az első forduló összehasonlítása akár aránytalanabb képet is mutathat, mint az Egyesült Királyságban. 

Ötödik előrejelzés:

Az előrejelzés bejött, de ami a valószínűségeket illeti éppen ellenkező módon: az Egyesült Királyságban történt meg, hogy senki nem szerzett önállóan parlamenti többséget. Ez újabb példa arra, hogy aránytalan rendszerekben bármi megtörténhet. Mint ahogy arra is, hogy az ilyen választási szisztéma nem eredményez automatikusan „stabil kormányzást”. Franciaországban sima parlamenti többsége lett a „győztesnek”, az Egyesült Királyságban nem. 

A 2017-es hollandiai választásokról szóló előrejelzéseinket és azok összehasonlítását az eredményekkel itt olvashatja el.

 

 

még több Felfedező
 
Nálunk soha nem az, és ott van még Áder János, meg a kampányszabályozás is.
Mutatunk egy okot arra, hogy miért elégedetlenek olyan sokan a politikával.
Mutatunk egy ábrát, amely megmagyarázza a Jobbik büntetését, és az egész magyar politikai helyzetet.
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Gulyás Márton látja, hogy a Fidesz a választási törvény aránytalanságait a legrosszabb kommunista időket idéző média bebetonozásával teljesítette ki. Rab László (Népszabadság) írása.
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő