kezdőlap - Felfedező
 
Itt választási bojkott lesz
A bojkott a legegyszerűbb mód a rendszerváltásra. Nem arra kell rávenni az embereket, hogy csináljanak, hanem arra, hogy NE csináljanak valamit.

Gulyás Márton mozgalmat hirdet az arányos választási rendszerért, Schilling Árpád bojkottra szólít ugyanazzal a céllal. Ami eddig a fejekben volt, most kikerült az utcára.

 

A többség már most támogatja a bojkottot

 

Egy januári kutatás szerint a választópolgárok 57,6 százaléka maradna távol a szavazástól, vagy azért, mert támogatja a bojkottot, vagy bármilyen más okból. Amikor a felmérés készült még alig lehetett olvasni, illetve hallani arról, hogy a jelenlegi választási rendszerben lehetetlen leváltani a kormányt, mégis 4,6 milliós tábor gyűlt össze az aktív, vagy passzív bojkott mögött.  A hétvégi tüntetésen elkezdődött a kampány az új választási rendszerért.

 

Arányos választási rendszert követelünk. De mi az?

 

Ha akarunk valamit, nem árt tudni, hogy mit. Schilling Árpád például kénytelen volt helyesbíteni saját Facebook posztját, mert olyasmit követelt benne, amit ő maga sem szeretne (az előző, szintén aránytalan választási rendszer visszaállítását).

Az arányos rendszer egyszerűen definiálható: ha egy parlamenti párt kétszer annyi szavazatot szerez, mint egy másik, akkor kétszer annyi mandátumot is kap; ha háromszor annyit, akkor háromszor annyit, és ha 1,61-szor annyit, akkor 1,61-szor annyit.

Az arányos rendszer egy mondatban:

Bármely két parlamenti párt szavazatainak és mandátumainak a hányadosa egyenlő.

Ha ez a feltétel teljesül, akkor a parlamenti képviselőcsoportok pontosan úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a szavazótáborok. A választási rendszer így a szavazói akaratot fejezi ki. Ha azonban nem teljesül, akkor nem!

Olyan ez, mint a derékszögű háromszög. Nincs „derékszögűbb”, vagy „derékszögűtlenebb”. Egy választási rendszer vagy arányos, vagy nem. Erről itt írunk részletesen.

 

Egyenlő feltételek

 

Az arányos választási rendszer önmagában nem oldja meg a problémát. Meg kell változtatni a kampányszabályozást is. A jelenlegi törvények alapján ugyanis a Fidesz dönt arról, hogy melyik induló hol, mennyit és mennyi ideig hirdetheti magát. Amíg a jogszabályok nem garantálnak egyenlő feltételeket a pártoknak, addig nincs esély a változásra. (A kampányszabályokról itt írunk: 42-48. oldal.)

 

A beleszólás joga

 

A rendszer megváltoztatásának harmadik feltétele az új alkotmányos berendezkedés. Ma Magyarországon a legfontosabb közös ügyeinkről nemcsak nem kérdeznek meg minket, választópolgárokat, hanem meg is tiltották, hogy beleszóljunk. Hogy miről tilos a népszavazás, itt írunk részletesebben.

 

Miért éppen választási bojkott?

 

2014-ben kiderült, hogy mi történik akkor, ha elmegyünk szavazni. A Fideszre 44,87 % voksolt, ezzel a kormánypárt 133 mandátumot kapott, míg az ellenzéki párokra 55,13 % szavazott, ezzel nekik 66 képviselői hely jutott. A választásokon megmutatkozó többség tehát nem segít, másfajtára van szükség.

A választópolgárok több mint 38 százaléka már 2014-ben sem szavazott. Ha ez az arány legközelebb meghaladja az 50 százalékot, akkor az lesz a többség. Egységes, nyilvánvaló, vitathatatlan. És ha ez a többség tisztességes választási rendszert akar, akkor ez a többségi akarat.

Jogilag semmit nem jelent. Politikailag annál többet. Ha a kormány szembemegy a többségi akarattal, akkor a fegyveres erőkön kívül más már nem tarthatja hatalmon.

A választók nem veszíthetnek a bojkottal.

Egyszer már megpróbáltuk szavazással kifejezni az akaratunkat. Nem sikerült, sőt, kiderült, hogy így lehetetlen. Egy próbát megér, hogy legközelebb otthon maradjunk, és NEM szavazással kényszerítsük rá akaratunkat a hatalomra.

Fotó a címlapon: hvg.hu

 

még több Felfedező
 
Nálunk soha nem az, és ott van még Áder János, meg a kampányszabályozás is.
Mutatunk egy okot arra, hogy miért elégedetlenek olyan sokan a politikával.
Mutatunk egy ábrát, amely megmagyarázza a Jobbik büntetését, és az egész magyar politikai helyzetet.
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Gulyás Márton látja, hogy a Fidesz a választási törvény aránytalanságait a legrosszabb kommunista időket idéző média bebetonozásával teljesítette ki. Rab László (Népszabadság) írása.
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő