kezdőlap - Felfedező
 
Eltörött a szavazatod
Amit mindig tudni akartál! Ami nem hagyott aludni! Mi a bánat az a töredékszavazat?
  • Nem adhatsz le töredékszavazatot.
  • Senki nem töri a szavazatokat, az elnevezés megtévesztő. Inkább az ilyen voksokból származó mandátumok töredékek.
  • A töredékszavazatok semmilyen módon nem képesek kiegyenlíteni az egyéni körzetekben keletkező aránytalanságot.
  • Viszont neked azt hazudják, hogy igen.
  • Nem a Fidesz a hibás.
  • Hanem a Fidesz is, az összes többivel együtt.
  • Mivel töredékszavazatok útján lehetetlen kifejezni a szavazói akaratot, el kell őket felejteni. Helyette a szavazói akarat alapján kell osztani a mandátumokat.

A töredékszavazat definíciója bonyolult, de nem lehet megúszni: minden olyan, az egyéni körzetekben leadott szavazat, amely nem eredményez egyéni mandátumot, vagy nem szükséges az egyéni mandátum elnyeréséhez töredékszavazat lesz, feltéve, hogy olyan párt jelöltjére adták le, amely listán megkapta az érvényes voksok legalább 5 százalékát. Húúúúúú! 

Nézzünk egy példát, hogy egyszerűbb legyen. Az ábra a 2014-es választás egyik pécsi körzetének eredményét mutatja. 

Első ránézésre nehéz megállapítani, hogy ki nyert, de segítek: a narancssárga, vagyis a Fidesz jelöltje. A magyar választási rendszer szabályai szerint ő, bár a voksoknak csak a 36,27 százalékát szerezte meg (tehát a szavazók csaknem kétharmada nem őt akarta!), megkapja a körzet egyetlen kiosztható mandátumát. Itt a képviselői helyek 100 százalékát. 

A többi induló, függetlenül szavazatai arányától nulla mandátumot kap.

Így a piros, a fekete és a zöld jelöltre leadott összes voksból töredékszavazat lesz. (A fehér jelöltek szavazataiból azért nem, mert egyikük pártja sem érte el az 5 százalékos küszöböt.) A Baloldalnak ebben a körzetben 15.334, a Jobbiknak 9.931, az LMP-nek 3.650 töredékszavazata keletkezett. 

Ugyanakkor töredékszavazattá válhat a mandátumot elnyerő jelölt voksainak egy része is.

A Fidesz indulója 17.413 szavazatot szerzett, de ha csak 15.335-öt szerzett volna, akkor is övé a mandátum. A szabályok szerint egyetlen voksnyi előny is elegendő ehhez. Vagyis az e fölötti szavazatai nem lettek volna szükségesek a mandátumszerzéshez. Emiatt a Fidesz is kap 2.078 töredékszavazatot ebből a körzetből.

 

Ki járt jól?

 

Első látásra úgy tűnhet, hogy a töredékszavazatokkal „jól jártak” a vesztes jelöltek pártjai, hiszen

a Baloldalnak ebben a körzetben több mint hétszer annyi van belőle, mint a Fidesznek, és a Jobbik, valamint az LMP is lényegesen többet kapott, mint a kormánypárt.

Ne felejtsük el azonban, hogy a Fidesz, a jelöltjére leadott 17.413 szavazattal már kapott ebből a körzetből egy mandátumot

A töredékszavazatoknál nem a számuk a fontos, hanem hogy mennyi mandátum keletkezik belőlük. 

 

Hogyan lesz a töredékszavazat?

 

Most jön a bonyolult rész. A töredékszavazatok többszörösen is megtévesztik a választókat. 

  • Először: egyáltalán nem töredékek, egy egészet érnek.
  • Másodszor: bár eredetileg egyéni jelöltekre adtuk le, mégis belekeverik őket a listára leadott voksok közé.

Képzeljük el, hogy körzetünkben Horváth Bélára szavazunk, listán pedig pártjára, Almapártra. Ha voksunkból töredékszavazat lesz, amire nagy az esély (az említett pécsi körzetben az összes szavazat majdnem kétharmada töredék lett), akkor azt hozzáadják Almapárt listás szavazataihoz.

Így választott pártunk kapott tőlünk egy listás voksot közvetlenül, meg még egyet közvetetten a töredékszavazaton keresztül.

Ez akár jó is lehet, két szavazattal is támogattuk kedvenc pártunkat listán, viszont, ha Béla nem nyert egyéniben, akkor eddig senki nem kapott mandátumot a voksainkból!

 

Mit ér a töredékszavazat?

 

Most jön a lényeg. A magyar választási rendszerben az egyéni mandátumokat egyáltalán nem veszik figyelembe a listás helyek kiosztásánál (szemben a német rendszerrel, ahol igen). Ez azért fontos, mert egyéniben tetszőleges szavazati aránnyal, ahogy láttuk, akár 36 százalékkal is, lehet nyerni és elhozni egy mandátumból egyet, vagyis a 100 százalékot. És ugyanez fordítva: egy másik körzetben 36 százaléknyi voks könnyen lehet, hogy 0 mandátumot eredményez.

Egyéniben a szavazati arányok köszönő viszonyban sincsenek a mandátumarányokkal.

De ott vannak a töredékszavazatok! És ez nagyjából minden, ami elmondható róluk. Hatásuk ugyanis elhanyagolható. Ennek oka, hogy a listás mandátumok kiosztása szó szerint egy osztás eredménye, mármint matematikai értelemben.

Magyarországon 93 mandátumot osztanak ki listáról. Ez a szám lesz az osztó. Mivel mindig 93-at osztanak, ezért állandó. Az osztandó viszont nem. Az ugyanis a pártlistára jutó voksok száma. Ha többen mennek el szavazni, akkor nagyobb, ha kevesebben, akkor kisebb. Értelemszerűen az osztás eredménye ehhez igazodik. Ha pedig a hányados nagyobb, akkor több szavazat kell 1 darab listás helyhez, ha kisebb, akkor kevesebb.

Minél több szavazat van a rendszerben, annál több szavazat kell 1 darab listás helyhez.

 

A töredékszavazatok trükkje

 

És itt jönnek a képbe a töredékszavazatok. Ezeket mi egyéni körzetben adjuk le, de aztán a rendszer hozzáadja őket az adott párt listás voksaihoz.

Következésképpen több szavazat lesz a rendszerben!

Az osztandó nagyobb lesz, míg az osztó (93) marad ugyanannyi. Ami azt jelenti, hogy minden pártnak több voks kell 1 darab listás helyhez. Minél több töredékszavazat van, annál több.

Ha még emlékszünk a példánkra, a pécsi körzetben a három parlamenti ellenzéki párt jelöltje együttesen 28 ezer töredékszavazatot kasszírozott, míg a Fidesz indulója 2 ezret. Összesen tehát ez a körzet 30 ezerrel növelte a listás voksok számát.

106 körzet van, így ebből lehet akár plusz 3 millió szavazat.

Lett is. A 2014-es választáson összesen 3.327.395 töredékszavazat keletkezett. Ennyit adtak hozzá a pártok listás voksaihoz. Így ennyivel lett nagyobb az osztandó, amit ugye mindig 93-al kell osztani. Így aztán a két szám hányadosa is nőtt. A 2014-es választáson

  • töredékszavazatok nélkül egy pártnak 1 darab listás helyhez elég lett volna 52.102 voks,
  • a töredékszavazatok miatt azonban ehhez 87.880 voksra volt szükség.

 

Az LMP fura esete

 

Ez magyarázza az LMP különös helyzetét. A párt listán 269.414 szavazatot szerzett, ehhez adták hozzá 244.191 töredékszavazatát. Vagyis az LMP voksainak száma csaknem megduplázódott a töredékszavazatokkal. Mégis a párt egyetlen árva mandátummal sem kapott többet.

Az LMP mandátumainak száma

  • töredékszavatokkal: 5
  • töredékszavatok nélkül: 5

Ennek legfőbb oka, hogy bár a töredékszavazatokkal minden pártnak több listás voksa lesz, viszont többre is lesz szüksége egy mandátum elnyeréséhez.

 

A töredékszavazatok hatótávolsága

 

2014-ben az egyéni körzetekben keletkezett aránytalanság 14 százalékát egyenlítették ki a töredékszavazatok. Vagyis 86 százalékát nem!

Ebben kétségtelenül szerepe van annak, hogy az új törvény másképp számolja a töredékszavazatokat, mint a korábbi. Az előző választási rendszerben a körzetek győztesei után nem járt töredékvoks. Azonban, ha újraszámoljuk a mandátumokat a régi rendszer szerint, akkor kiderül, hogy a töredékszavazatok akkor is csak 26 százalékban egyenlítették volna ki az egyéni körzetek aránytalanságát. És bárhogy is számoljuk őket, maximális kiegyenlítő hatásuk nem lehet nagyobb 29,2 százaléknál. Vagyis az aránytalanság több mint 70 százalékát soha nem egyenlíthetik ki. Régi törvény ide, új törvény oda

a töredékszavazatok semmilyen módon nem képesek kiegyenlíteni az egyéni körzetekben keletkező aránytalanságot. Matematikai képtelenség!

Mivel töredékszavazatokkal lehetetlen olyan eredményt kihozni, amely megfelel a szavazói akaratnak, más megközelítésre van szükség.

El kell felejteni a töredékszavazatokat.

Helyette minden parlamenti pártnál a listás voksai alapján kell kiszámolni, hány mandátum jár neki összesen, majd az eredményből ki kell vonni egyéniben már megszerzett helyeinek számát. A végeredmény megadja, hogy listáról hány mandátumot osztunk neki. Így tesznek Németországban, ahol, bár szintén vegyes a választási rendszer, az eredmény mindig tökéletesen tükrözi a szavazói akaratot. Szemben a magyarral, ahol soha.

 

A töredékszavazatokról itt írtunk részletesen (25-32. oldal).

még több Felfedező
 
Nálunk soha nem az, és ott van még Áder János, meg a kampányszabályozás is.
Mutatunk egy okot arra, hogy miért elégedetlenek olyan sokan a politikával.
Mutatunk egy ábrát, amely megmagyarázza a Jobbik büntetését, és az egész magyar politikai helyzetet.
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Gulyás Márton látja, hogy a Fidesz a választási törvény aránytalanságait a legrosszabb kommunista időket idéző média bebetonozásával teljesítette ki. Rab László (Népszabadság) írása.
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő