A töredékszavazat definíciója bonyolult, de nem lehet megúszni: minden olyan, az egyéni körzetekben leadott szavazat, amely nem eredményez egyéni mandátumot, vagy nem szükséges az egyéni mandátum elnyeréséhez töredékszavazat lesz, feltéve, hogy olyan párt jelöltjére adták le, amely listán megkapta az érvényes voksok legalább 5 százalékát. Húúúúúú!
Nézzünk egy példát, hogy egyszerűbb legyen. Az ábra a 2014-es választás egyik pécsi körzetének eredményét mutatja.
Első ránézésre nehéz megállapítani, hogy ki nyert, de segítek: a narancssárga, vagyis a Fidesz jelöltje. A magyar választási rendszer szabályai szerint ő, bár a voksoknak csak a 36,27 százalékát szerezte meg (tehát a szavazók csaknem kétharmada nem őt akarta!), megkapja a körzet egyetlen kiosztható mandátumát. Itt a képviselői helyek 100 százalékát.
Így a piros, a fekete és a zöld jelöltre leadott összes voksból töredékszavazat lesz. (A fehér jelöltek szavazataiból azért nem, mert egyikük pártja sem érte el az 5 százalékos küszöböt.) A Baloldalnak ebben a körzetben 15.334, a Jobbiknak 9.931, az LMP-nek 3.650 töredékszavazata keletkezett.
A Fidesz indulója 17.413 szavazatot szerzett, de ha csak 15.335-öt szerzett volna, akkor is övé a mandátum. A szabályok szerint egyetlen voksnyi előny is elegendő ehhez. Vagyis az e fölötti szavazatai nem lettek volna szükségesek a mandátumszerzéshez. Emiatt a Fidesz is kap 2.078 töredékszavazatot ebből a körzetből.
Első látásra úgy tűnhet, hogy a töredékszavazatokkal „jól jártak” a vesztes jelöltek pártjai, hiszen
Ne felejtsük el azonban, hogy a Fidesz, a jelöltjére leadott 17.413 szavazattal már kapott ebből a körzetből egy mandátumot.
Most jön a bonyolult rész. A töredékszavazatok többszörösen is megtévesztik a választókat.
Képzeljük el, hogy körzetünkben Horváth Bélára szavazunk, listán pedig pártjára, Almapártra. Ha voksunkból töredékszavazat lesz, amire nagy az esély (az említett pécsi körzetben az összes szavazat majdnem kétharmada töredék lett), akkor azt hozzáadják Almapárt listás szavazataihoz.
Ez akár jó is lehet, két szavazattal is támogattuk kedvenc pártunkat listán, viszont, ha Béla nem nyert egyéniben, akkor eddig senki nem kapott mandátumot a voksainkból!
Most jön a lényeg. A magyar választási rendszerben az egyéni mandátumokat egyáltalán nem veszik figyelembe a listás helyek kiosztásánál (szemben a német rendszerrel, ahol igen). Ez azért fontos, mert egyéniben tetszőleges szavazati aránnyal, ahogy láttuk, akár 36 százalékkal is, lehet nyerni és elhozni egy mandátumból egyet, vagyis a 100 százalékot. És ugyanez fordítva: egy másik körzetben 36 százaléknyi voks könnyen lehet, hogy 0 mandátumot eredményez.
De ott vannak a töredékszavazatok! És ez nagyjából minden, ami elmondható róluk. Hatásuk ugyanis elhanyagolható. Ennek oka, hogy a listás mandátumok kiosztása szó szerint egy osztás eredménye, mármint matematikai értelemben.
Magyarországon 93 mandátumot osztanak ki listáról. Ez a szám lesz az osztó. Mivel mindig 93-at osztanak, ezért állandó. Az osztandó viszont nem. Az ugyanis a pártlistára jutó voksok száma. Ha többen mennek el szavazni, akkor nagyobb, ha kevesebben, akkor kisebb. Értelemszerűen az osztás eredménye ehhez igazodik. Ha pedig a hányados nagyobb, akkor több szavazat kell 1 darab listás helyhez, ha kisebb, akkor kevesebb.
És itt jönnek a képbe a töredékszavazatok. Ezeket mi egyéni körzetben adjuk le, de aztán a rendszer hozzáadja őket az adott párt listás voksaihoz.
Az osztandó nagyobb lesz, míg az osztó (93) marad ugyanannyi. Ami azt jelenti, hogy minden pártnak több voks kell 1 darab listás helyhez. Minél több töredékszavazat van, annál több.
Ha még emlékszünk a példánkra, a pécsi körzetben a három parlamenti ellenzéki párt jelöltje együttesen 28 ezer töredékszavazatot kasszírozott, míg a Fidesz indulója 2 ezret. Összesen tehát ez a körzet 30 ezerrel növelte a listás voksok számát.
Lett is. A 2014-es választáson összesen 3.327.395 töredékszavazat keletkezett. Ennyit adtak hozzá a pártok listás voksaihoz. Így ennyivel lett nagyobb az osztandó, amit ugye mindig 93-al kell osztani. Így aztán a két szám hányadosa is nőtt. A 2014-es választáson
Ez magyarázza az LMP különös helyzetét. A párt listán 269.414 szavazatot szerzett, ehhez adták hozzá 244.191 töredékszavazatát. Vagyis az LMP voksainak száma csaknem megduplázódott a töredékszavazatokkal. Mégis a párt egyetlen árva mandátummal sem kapott többet.
Az LMP mandátumainak száma
Ennek legfőbb oka, hogy bár a töredékszavazatokkal minden pártnak több listás voksa lesz, viszont többre is lesz szüksége egy mandátum elnyeréséhez.
2014-ben az egyéni körzetekben keletkezett aránytalanság 14 százalékát egyenlítették ki a töredékszavazatok. Vagyis 86 százalékát nem!
Ebben kétségtelenül szerepe van annak, hogy az új törvény másképp számolja a töredékszavazatokat, mint a korábbi. Az előző választási rendszerben a körzetek győztesei után nem járt töredékvoks. Azonban, ha újraszámoljuk a mandátumokat a régi rendszer szerint, akkor kiderül, hogy a töredékszavazatok akkor is csak 26 százalékban egyenlítették volna ki az egyéni körzetek aránytalanságát. És bárhogy is számoljuk őket, maximális kiegyenlítő hatásuk nem lehet nagyobb 29,2 százaléknál. Vagyis az aránytalanság több mint 70 százalékát soha nem egyenlíthetik ki. Régi törvény ide, új törvény oda
Mivel töredékszavazatokkal lehetetlen olyan eredményt kihozni, amely megfelel a szavazói akaratnak, más megközelítésre van szükség.
Helyette minden parlamenti pártnál a listás voksai alapján kell kiszámolni, hány mandátum jár neki összesen, majd az eredményből ki kell vonni egyéniben már megszerzett helyeinek számát. A végeredmény megadja, hogy listáról hány mandátumot osztunk neki. Így tesznek Németországban, ahol, bár szintén vegyes a választási rendszer, az eredmény mindig tökéletesen tükrözi a szavazói akaratot. Szemben a magyarral, ahol soha.
A töredékszavazatokról itt írtunk részletesen (25-32. oldal).
Név: Bánovics Attila
Email: info@elektor.hu
