kezdőlap - Felfedező
 
Egy csónakban eveznek, de nem mindenhol
Több szavazatot hozhat az ellenzéknek a koordinált jelöltállítás. De nem biztos, hogy ez jó hír a kormányváltásban reménykedőknek.

A nyerhető körzetekre koncentráló választási taktika működik. A brit Liberális Demokrata Párt így képes csaknem egy évszázada bent maradni a parlamentben, annak ellenére, hogy szavazati aránya alapján már régen ki "kellett volna" esnie onnan. Erre hamarosan visszatérünk, de először nézzük, mi az a koordinált jelöltállítás.

 

Koordináció

 

Semmiképpen nem jelenti, hogy mind a 106 körzetben egy ellenzéki induló áll szemben a Fidesz jelöltjével. Minden körzetben koordinálni lehetetlen és nem is kívánatos.

  • A maximum, amit az ellenzék elérhet, hogy a "nyerhető" körzetekben egy baloldali jelölt áll szemben a Fidesz és a Jobbik jelöltjével.
  • A legtöbb "nyerhető" körzetben azonban egy baloldali jelölt áll majd szemben a Fidesz, a Jobbik, az LMP és a Momentum jelöltjével.

Önmagában tehát a baloldali pártok koordinált jelöltállítása nem jelent különbséget 2014-hez képest. Akkor mind a 106 körzetben egy indulójuk volt a Fidesz, a Jobbik és az LMP jelöltje ellen, ami 10 egyéni győzelmet jelentett nekik. Ha ’14-ben az LMP koordinált volna a Baloldallal, akkor legfeljebb plusz hat körzetben szerezhetett volna mandátumot az ellenzék (Budapest 01, 02 04, 18 és Pécs 01 és 02).

 

Koncentrált kampány

 

A koordináció második lépése a kampány fókuszálása. Lényege, hogy az egyéni győzelmekben reménykedő párt nem aprózza el erőforrásait a 106 körzetben nagyjából egyenlően elosztva, hanem a nyerhető kerületekre koncentrál. Így ott erőteljesebb kampánytevékenységet folytathat, melynek eredményeként megnő az esélye a sikerre. Ennek azonban ára van. A pártok kampányra fordítható erőforrásai (pénz, idő, aktivisták) ugyanis végesek. Akinek van 962 millió forintja, annak már nincs 963 millió. Azt kell beosztani, ami van.

Ha egy párt a nyerhető körzetekre több erőforrást akar fordítani, akkor el kell vennie erőforrást a többi körzettől.

Így először nem azt kell eldönteni, hogy melyek a nyerhető, hanem azt, hogy melyek a nem nyerhető körzetek. Ha már tudjuk, pontosan honnan vonhatjuk el az erőforrásokat, akkor azt is tudjuk, hogy mennyit csoportosíthatunk át a nyerhető kerületekre. 

Minél kevesebb körzetet nyilvánítunk nem nyerhetőnek, annál kevesebb erőforrást csoportosíthatunk át a nyerhetőekre! Ugyanígy, minél több körzetet minősítünk nyerhetőnek, annál inkább szétaprózzuk az átcsoportorított erőforrásokat. Itt is érvényes tehát a közmondás: aki sokat markol, keveset fog.

 

Erőforrások

 

2014-ben 26 olyan körzet volt, ahol a Fidesz indulója egymaga több voksot kapott, mint a Baloldal, a Jobbik és az LMP jelöltjei együttesen. Jelenleg 16 olyan körzetet ismerünk, ahol viszont jó esélye van az ellenzéknek egyéni mandátumot nyerni. Ha az ellenzék feladja az előbbi kerületeket, és úgy dönt, hogy utóbbiakra koncentrál, akkor a nyerhető körzetekben 2,6-szer annyi erőforrást használhat fel, mint amennyi akkor lett volna, ha nem fókuszálja a kampányát. 

Ami nem jelenti, hogy mind a 16 nyerhető körzetben mandátumot szerez! Azonban ilyen hatékonyság növekedéssel jó eséllyel megnyeri majdnem mindet. 

  • Ha indokolatlanul sok nyerhető körzettel számolunk, akkor elpocsékoljuk az átcsoportosított erőforrásainkat, és ott is veszíthetünk, ahol jobb súlyozással nyerhettünk volna. 

 

Működő taktika

 

Az Egyesült Királyságban a Liberális Demokrata Párt az idei választáson 7,4 % szavazatot szerzett. Ez olyan alacsony voksarány, hogy a tisztán egyéni körzetes brit rendszerben ki kellett volna esniük a parlamentből. Ehelyett 12 egyéni győzelmet arattak. A sikerük titka, hogy fókuszálják a kampányukat. Ennek eredményeként egyes jelötljeik képesek jóval pártjuk átlaga fölött teljesíteni és nyerni. Miközben a többi indulójuk a futottak még kategóriában sincs. 

Összehasonlításképpen 2014-ben a Jobbik 20,4 % vokssal nulla körzetet hozott el. Ők nem fókuszáltak, vagy nem elég jól tették. 

 

Mire elég a koordináció?

 

A koordináció és a kampány fókuszálása növelheti az ellenzék voksarányát. Ezzel azonban az aránytalan magyar választási rendszerben nem sokra mennek. 2014-ben 55 % szavazott összességében az ellenzéki pártokra, ami ahhoz sem volt elegendő, hogy elvegyék a Fidesztől a 2/3-os mandátumtöbbséget, nem beszélve a hatalomról.

Utóbbihoz az sem elég, ha az ellenzéki pártoknak együttesen tovább nő, akár 60-65 %-ra, a szavazati aránya. Egyiküknek, önállóan kellene utolérnie, sőt megelőznie a Fideszt. Ennek azonban nyomát sem látjuk az adatokban

 

Borítókép: hvg.hu

 

 

még több Felfedező
 
Nálunk soha nem az, és ott van még Áder János, meg a kampányszabályozás is.
Mutatunk egy okot arra, hogy miért elégedetlenek olyan sokan a politikával.
Mutatunk egy ábrát, amely megmagyarázza a Jobbik büntetését, és az egész magyar politikai helyzetet.
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Gulyás Márton látja, hogy a Fidesz a választási törvény aránytalanságait a legrosszabb kommunista időket idéző média bebetonozásával teljesítette ki. Rab László (Népszabadság) írása.
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő