A brit Munkáspárt példája elárulja, hogyan lehet lépésről lépére eljutni a kormányváltáshoz.

A BBC térképe a mandátumok eloszlásáról a 2017-es választáson (UK).

Első ránézésre bárki azt mondaná a térkép alapján, hogy a kékek taroltak, míg a pirosak labdába sem rúgtak. Azon sem lepődnénk meg, ha kiderülne, hogy a kék párt (Konzervatív) háromszor-négyszer annyi mandátumot szerzett, mint a piros (Munkáspárt). Valójában csupán 1,2-szer annyit.

• Konzervatív: 318 (48,9 %-os mandátumarány)
• Munkáspárt: 262 (40,3 %-os mandátumarány)

Az optikai csalódás oka (a választókerületek méretbeli különbségén túl), hogy a Munkáspárt győzelmei bizonyos helyekre koncentrálódnak. Valamennyi fejlett nagyváros. A Munkáspárt a 2010-es hatalomvesztése óta folyamatosan erősödik ezekben a kerületekben, és különösen Londonban. Ennek következtében a 2017-es választáson már olyan sok helyen nyert mandátumot, hogy, bár a választást elveszítette, meg tudta akadályozni, hogy a Konzervatívok önállóan többséget kapjanak a törvényhozásban. 

A magyar ellenzék

Magyarországon hasonló a helyzet. 2014-ben az ellenzék Budapesten 8 egyéni mandátumot szerzett a 18-ból, míg vidéken 2-t a 88-ból.

Az ellenzék egyéni mandátumaránya:

• Budapest: 44 %
• Vidék: 2,3 %

Hasonló a kép akkor is, ha a nagyvárosokat hasonlítjuk össze az egyéb körzetekkel. A két vidéki mandátum egyikét Miskolcon, a másikat Szegeden nyerte a baloldal. Miközben a két pécsi körzetben is megszorította a Fideszt (Miskolc másik kerületében pedig a Jobbik indulója veszített szoros versenyben).

Az adatok azt mutatják, hogy a baloldal komoly esélyekkel indulhat 2018-ban a nagyvárosok egyéni mandátumaiért. Budapesten többséget, akár kétharmados többséget is szerezhet. De mire lesz ez jó?

A nagyvárosok haszna

Kormányváltásra 2018-ban biztosan nem. Arra azonban igen, hogy az ellenzék ez után birtokolja a nagyvárosi körzetek többségét. 2019-ben pedig EU-s és önkormányzati választást tartanak. Előbbi hagyományosan magasabb részvétellel zajlik a nagyvárosokban, így az ott megszerzett pozíciós előny esélyt adhat az ellenzéknek arra, hogy mandátumkisebbségbe szorítsa a Fideszt. Míg utóbbin elveheti a kormánypárttól a budapesti főpolgármesteri tisztséget. Ezzel a Fideszt országosan nem, de kulcspozíciókban részlegesen ellenzékbe lehet szorítani, ami drámaian megváltoztatná a választópolgárok hozzáállását és kormányváltásba vetett hitét a 2022-es választások előtt. 

Számok

A Munkáspárt az Egyesült Királyságban olyan pozíciókat szerzett, ahonnan kiindulva fokozatosan szoríthatja vissza legfőbb ellenfelét. A 2010-es választáson Londonban 38 körzetet nyertek a 73-ból. Öt évvel később 45-öt, 2017-ben pedig 49-et. Még nem váltották le a hatalomból a Konzervatív pártot, de már kisebbségbe szorították a parlamentben.

A magyar baloldal 2006-ban Budapesten 28 körzetet nyert a 32-ből. Négy évvel később csupán 2-t. 2014-ben viszont megfordult a trend: 8 körzetet szereztek meg a 18-ból. Semmi nem támasztja alá, hogy ez a folyamat Magyarországon is abba az irányba tart, mint az Egyesült Királyságban, már csak azért sem, mert a két ország választási rendszere nagyon különböző. 

Ugyanakkor, bár kormányváltásra itthon nincs esély, arra igen, hogy az ellenzék megszerezze Budapest és a nagyvárosok körzeteinek, valamint önkormányzatainak többségét. Ha sikerül, akkor 2022-ben már lesz honnan támadni a Fideszt. Ezzel szemben, ha az ellenzéki pártok továbbra is megelégednek a listás voksok begyűjtésével, mint a Jobbik 2014-ben (20 % szavazatot szereztek, de egyetlen körzetet sem nyertek), akkor újabb négy évig kénytelenek lesznek légüres térből küzdeni a kormánypárttal.

Az Egyesült Királyság választási eredményeiről bővebben és területenkénti megoszlással az évszámokra kattintva: 2010, 2015, 2017.