Ausztriában arányos a választási rendszer. A választók a pártok területi listáira szavazhatnak, illetve azon belül adhatják voksukat kifejezetten egy jelöltnek (nyílt listás szavazás). A parlamentbe bejutás feltétele az egész országban leadott összes érvényes szavazat 4 %-nak, vagy egy regionális „alapmandátumnak” (Grundmandat) a megszerzése. Alapmandátum annak a jelöltnek jár, aki tartományában megkapta az összes preferenciális voks felét, vagy a pártjára az adott tartományban leadott összes voks egy hatodának megfelelő preferenciális szavazatot (Vorzugstimme). Ebből következően ilyen képviselői helyet nagyon nehéz szerezni.

A plakáton az "Ihre Vorzugstimme für ..." mondat arra szólítja fel a választót, hogy preferenciális szavazatát a plakáton szereplő jelöltre adja. Így közvetlenül is be lehet kerülni az osztrák törvényhozásba.

A mandátumokat több lépésben osztják ki. A lényeg, hogy függetlenül a területi listás szavazástól, a pártok az országosan megszerzett voksaik alapján kapják képviselői helyeiket. Emiatt az eredmény pontosabb lesz. Ugyanakkor a mandátumok kiosztásához a d’Hondt mátrixot alkalmazzák, amely viszont rendszerint egy mandátumnyit torzít az eredményen. Az „alapmandátumok” miatt elméletileg ugyancsak előfordulhat, hogy egy párt több képviselői helyet kap annál, mint amennyi jár neki (Überhangmandate), következésképpen egy, vagy több más párt pedig kevesebbet. Erre azonban kicsi az esély. Mindezeken kívül minden párt pontosan a rá leadott szavazatok és az összes mandátumszerző voks arányában kapja a képviselői helyeket.

Első előrejelzés

• Bármely két parlamentbe bekerült párt szavazatainak és mandátumainak a hányadosa (majdnem) egyenlő lesz egymással. Psz / P’sz = Pm / P’m. Minél kisebb a szavazat-, illetve a mandátumkülönbség két parlamentbe bekerült párt között, annál közelebb lesz egymáshoz a két hányados értéke, és minél nagyobb, annál távolabb.

A hányadosok közötti, a "majdnem egyenlőnél"kissé nagyobb eltéréseket okozhat a d'Hondt mátrix torzítása, illetve az, ha egy párt többletmandátumhoz (Überhangmandate) jut. Ilyen esetben az eltérés csak azon pártok között jelentkezik, amelyek ezen torzításoknak kedvezményezettjei, illetve kárvalottjai. Ugyanakkor még ezek sem okoznak jelentős különbségeket a hányadosok között.

Második előrejelzés

• Csak olyan politikai erő (egy párt, vagy több párt szövetsége, koalíciója) kerülhet hatalomra, amely a választáson megkapta a parlamentbe bekerült pártokra eső szavazatok többségét. Nagyon valószínű, hogy az összes voks többségére is szükség lesz a hatalomra kerüléshez.

Utóbbi kiegészítést azért tettem, mert Ausztriában hagyományosan kevés voksot kapnak azok a pártok, amelyek végül nem kerülnek be a törvényhozásba. Így az összes szavazat és a mandátumszerző szavazatok között kicsi a különbség.

Harmadik előrejelzés

• Minden parlamentbe bekerült párt mandátumaránya legalább, illetve majdnem legalább akkora lesz, mint szavazati aránya. A „majdnem” szót a 4 és 10 % közötti szavazati arányt elérő pártok miatt kellett a mondatba illeszteni. Náluk előfordulhat, hogy mandátumarányuk kicsivel alacsonyabb lesz, mint a szavazati.

Utóbbi kiegészítésre, illetve az első mondatban a „majdnem” szóra azért van szükség, mert egyrészt várhatóan kevés voks esik a küszöb alatt maradó pártokra, másrészt a parlament teljes létszáma, 183 képviselő, alacsony. Ennek következtében a szavazatok mandátumokra való átváltása során a kerekítések miatt előfordulhat, hogy az alacsony voksarányú pártok mandátumaránya minimális mértékben alacsonyabb lesz, mint a szavazati. Ebben szerepe lehet még a d’Hondt mátrix torzításának, valamint esetlegesen a többletmandátumok (Überhangmandate) megjelenésének.

Negyedik előrejelzés

• Bármely parlamentbe bekerült párt mandátumaránya legfeljebb 5 százalékponttal (és valószínű, hogy legfeljebb 2-3 százalékponttal) lesz magasabb, illetve legfeljebb 1 százalékponttal lesz alacsonyabb, mint szavazati aránya. Minél nagyobb a küszöb alatt maradó pártok együttes voksaránya annál nagyobb lesz az eltérés, és minél kisebb, annál kisebb.

A negyedik előrejelzés összefügg az előzővel, azonban pontosan meghatározza, hogy mennyivel lehet magasabb, illetve alacsonyabb egyes pártok mandátumaránya, mint a szavazati. Mivel Ausztriában jellemzően kevés voks jut a küszöb alatt maradó pártokra, és a rendszer arányos, ezért minimális az eltérés a pártok mandátum és szavazati aránya között.

Eddigi választási előrejelzéseink, és azok összehasonlítása az eredményekkel:

Hollandia

Egyesült Királyság

Franciaország

Németország és Új-Zéland

Az osztrák választási rendszerről egyszerűen itt.

Kicsit részletesebben itt.

Az osztrák választási törvény itt.

Friss közvélemény kutatási adatok itt.