kezdőlap - Felfedező
 
Ahol a szavazó az úr
Arányos választási rendszerben a mandátumokat a szavazói akarat alapján osztják. Más nem számít, csak a választópolgárok döntése. Ehhez egyetlen egyszerű szabályt kell betartani.

Mi arányos, és mivel?

Baromi idegesítő arányos választási rendszerek eredményeit böngészni, mert elsőre úgy tűnik, semmi sem stimmel. Itt van például a 2013-as németországi választás. Azt mondják, az ottani rendszer arányos, mégis a szavazatok és a mandátumok halmaza igencsak különbözik egymástól.

 

Minden parlamenti párt mandátumaránya magasabb, mint a szavazati. Sőt, minél több szavazata van egy pártnak, annál jobban eltér mandátumaránya a szavazatitól. Idegesítő, de csak első blikkre, mert máris találtunk egyenlőséget: minden parlamenti párt mandátumaránya magasabb, mint a szavazati.

Az arányos választási rendszerek első szabálya: ha parlamenti pártra szavazol, akkor képviseleted aránya nem lehet alacsonyabb, mint választott pártod voksainak aránya.

 

Mindenki megkap legalább annyit, amennyi jár neki

 

Úgy tűnik, egy kicsit többet is. Mivel azonban arányos választási rendszerről van szó, nem olyan meglepő, hogy minél több szavazata van egy pártnak, mandátumaránya annál jobban eltér voksai arányától pozitív irányban. Talán szerencsénk van, és megtaláltuk a matematikai összefüggést, amit kerestünk.

Ha minden parlamenti párt mandátumaránya a voksai arányában növekedett, akkor a pártok egymáshoz képesti viszonya nem változozott. Ellenőrizzük!

 

Psz / P'sz = Pm / P'm

 

Mindenki utálja az egyenleteket (na jó, nem mindenki), ez viszont imádni való! A demokrácia legfontosabb alapfeltétele néhány egyszerű szimbólumban.

Azt jelenti, hogy ha egy parlamenti párt kétszer annyi szavazatot szerez, mint egy másik, akkor kétszer annyi mandátumot is kap. Ha háromszor annyit, akkor háromszor annyit, és így tovább. A parlamenti pártok képviselőcsoportjai pontosan úgy viszonyulnak egymáshoz, mint szavazótáboraik. A mandátumok elosztása a szavazói akaratot fejezi ki.

Nézzük, hogy vajon igaz –e ez Németországra. Helyettesítsük be a számokat, és oldjuk meg az egyenletet.

A CDU/CSU 41,5 % szavazatot szerzett, és 49,36 % mandátumot kapott. Az SPD 25,7 % szavazattal 30,48 % mandátumhoz jutott:

41,5 / 25,7 = 49,36 / 30,48

Elvégezve a műveleteket:

1,61 = 1,61

A biztonság kedvéért ismételjük meg az SPD és a DIE LINKE eredményeivel:

25,7 / 8,6 = 30,48 / 10,16

Elvégezve a műveleteket:

2,99 ~ 3

Heuréka, működik! Bármely két parlamenti párt esetében megegyezik szavazataik és mandátumaik hányadosa. Ezt nevezzük arányos választási rendszernek.

Mielőtt a matematikusok sírógörcsöt kapnának, igen, az egyenlet két oldala csak „majdnem pontosan egyenlő”. Ennek oka, hogy több millió szavazatot kell átváltani néhány száz mandátumra. Az eredmény jó eséllyel tört szám lesz. A képviselők azonban emberek, így egyetlen pártnak sem lehet, például, 8,6 mandátuma. A hányadosok közötti apró eltérések egyetlen oka, hogy az eredményt csak az egész számok halmazán értelmezhetjük.

Miért jó az arányos választási rendszer?

  • Kiszámítható. Minden szavazó előre tudja, hogy ha bármely parlamenti pártra adja voksát, akkor megkapja a neki járó képviseletet a törvényhozásban.
  • A többség dönt. Csak olyan politikai erő kerülhet hatalomra, amely megszerezte a parlamenti pártokra eső szavazatok több mint felét.
  • Megegyezés. Valószínű, hogy egyetlen politikai erő sem képes egyedül többséget szerezni. A pártok így kénytelenek tárgyalni és megegyezni. (Más szóval, tetszik, vagy sem, dolgozniuk kell!) És kénytelenek folyamatosan úgy viselkedni, hogy esélyük legyen megegyezni egymással.

 

Házi feladat

Ha már ennyit matekoztunk, jöjjön a házi. Tessék találomra rákeresni az interneten bármely ország választási eredményeire, és megoldani a fenti egyenletet. Ha sikerül, akkor abban az országban a szavazói akarat dönt a mandátumok elosztásáról, és így a hatalomról. Ha nem, akkor nem.

 

még több Felfedező
 
Nálunk soha nem az, és ott van még Áder János, meg a kampányszabályozás is.
Mutatunk egy okot arra, hogy miért elégedetlenek olyan sokan a politikával.
Mutatunk egy ábrát, amely megmagyarázza a Jobbik büntetését, és az egész magyar politikai helyzetet.
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Gulyás Márton látja, hogy a Fidesz a választási törvény aránytalanságait a legrosszabb kommunista időket idéző média bebetonozásával teljesítette ki. Rab László (Népszabadság) írása.
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő