kezdőlap - Felfedező
 
A magyar választási rendszer egyszerűen
A magyarok ugyanúgy szavaznak, mint a németek. De ott a szavazói akarat dönt arról, hogy ki kerüljön hatalomra, nálunk maga a rendszer.

A szavazás módja

Magyarországon és Németországban is két szavazata van a választóknak. Az egyikkel arról dönthetünk, hogy melyik jelölt képviselje körzetünket, a másikkal arról, hogy melyik párt képviseljen bennünket a parlamentben.

A választás mindkét országban egyfordulós. Az egyéni körzetekben azé a jelölté a mandátum, aki több voksot kap, mint ellenfelei külön-külön. Tehát nem kell megszereznie a szavazatok többségét.

 

A mandátumok kiosztása

 

Képzeljünk el egy 100 fős parlamentet, amelyben 60 mandátumot egyéni körzetekből, 40-et pártlistákról osztanak ki. A választáson három párt indul.

  • Körtepárté a listás szavazatok 45 százaléka, jelöltjei 40 körzetben nyernek a 60-ból.
  • Almapárté a listás voksok 35 százaléka, jelöltjei 20 körzetben nyernek.
  • Cseresznyepárté a listás szavazatok 20 százaléka, jelöltjei egyetlen körzetben sem nyernek.

A 60 egyéni mandátum ezzel elkelt. Már csak a listás helyeket kell kiosztani. Ebben különbözik egymástól a német és a magyar rendszer.

 

Németország

 

A szavazók 45 százaléka döntött úgy, hogy őt Körtepárt képviselje a törvényhozásban. A párt így 45 százaléknyi mandátumra jogosult. 100 fős parlamentben éppen 45-re. Mivel ebből 40-et már megkapott az egyéni körzetekből, ezért Körtepártnak további 5 helyet osztanak ki listáról. 40 + 5 = 45.

Alma- és Cseresznyepártnál ugyanez történik. Előbbi 35 mandátumra jogosult, ebből 20-at megkapott egyéniből, így további 15-öt osztanak neki listáról. 20 + 15 = 35. A cseresznyéknek 20 mandátum jár a parlamentben, ebből nullát kaptak egyéniben, ezért 20-at osztanak nekik listáról. 0 + 20 = 20.

  • Németországban minden szavazó annyi képviselethez jut a törvényhozásban, amennyi jár neki.
  • Csak olyan politikai erő kerülhet hatalomra, amely megszerezte a parlamenti pártokra eső voksok többségét.

 

Magyarország

 

Nálunk a pártok szavazati arányai nem azt jelentik, hogy mennyi mandátum jár nekik a törvényhozásban.

Cseresznyepártnak nem a 100 parlamenti, hanem a 40 listás hely 20 százalékát osztják ki. Ami 8. Mivel a cseresznyék egyéniben nulla mandátumot kaptak, ezért összesen is 8 lesz nekik. Ez azonban 8 %, holott a párt 20 % voksot szerzett. Így Cseresznyepárt szavazóitól a rendszer elvesz 12 főnyi parlamenti képviseletet.

Almapártnak sem a 100 parlamenti, hanem a 40 listás mandátum 35 százalékát osztják ki, tehát 14-et. Ők kaptak 20 helyet egyéniből, de összesen így is csak 34 mandátumuk lesz. A rendszer Almapárt szavazóitól is elvesz egy főnyi parlamenti képviseletet.

Körtepártnak ugyanúgy a 40 listás mandátum 45 százalékát osztják ki, tehát 18-at. Mivel egyéniből már kaptak 40 helyet, ezért összesen 58 mandátumuk lesz. Ami azonban a parlamenti helyek 58 százaléka, holott a párt csak 45 százaléknyi szavazatot szerzett. Így Körtepárt szavazóinak a rendszer ad 13 főnyi extra képviseletet. Ugyanazt a 13 mandátumot, amit Alma- és Cseresznyepárt szavazóitól elvett.

  • Magyarországon egyetlen szavazó sem annyi képviseletet kap, amennyire jogosult.
  • Egy politikai erő a voksok tetszőleges arányával hatalomra kerülhet. Akkor is, ha a többség nem rá, hanem ellene szavaz.

A töredékszavazatokról itt írunk röviden (2-5. oldal). A magyar választási rendszerről részletesen itt.

még több Felfedező
 
Gábor magyar és választópolgár, de nem szavazhat. Annyi a bűne, hogy külföldön keres pénzt, amit aztán itthon költ el. Több százezer Gábor van.
Benyújtották a parlamentnek az új választási rendszerről szóló nyolc-párti törvényjavaslatot, és most már biztos, hogy arányos lesz. Ha elfogadják, megszűnik az egyéni körzetek manipulációjának még a lehetősége is, és minden külföldön élő szavazhat majd levélben. Elemzés, előnyökkel és hátrányokkal.
Négy tudományos előrejelzés a vasárnapi osztrák parlamenti választásra. Tökéletesen egyezniük kell majd az eredményekkel.
Aktuális
 
Vélemény
 
„Amíg a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója, hatalmon marad” – mondják gyakran elemzők. A kijelentő mondat lehetne felkiáltó is. Egy kérdésért kiált fel: Normális? Itt 8 millió választópolgár van!
Azt kérdezte a 14 éves fiam, hogy mi ez a brüsszelezés meg sorosozás? Miért kell ezeket megállítani? Őt már úgy megsavazta a politika, hogy ha tehetné, akkor sem szavazna. És kinek jó az alacsony részvétel a választásokon?
Gulyás Márton látja, hogy a Fidesz a választási törvény aránytalanságait a legrosszabb kommunista időket idéző média bebetonozásával teljesítette ki. Rab László (Népszabadság) írása.
Dokumentumtár
 
Kapcsolat
 

Név: Bánovics Attila

Email: info@elektor.hu

Címkefelhő