A szavazás módja

Magyarországon és Németországban is két szavazata van a választóknak. Az egyikkel arról dönthetünk, hogy melyik jelölt képviselje körzetünket, a másikkal arról, hogy melyik párt képviseljen bennünket a parlamentben.

A választás mindkét országban egyfordulós. Az egyéni körzetekben azé a jelölté a mandátum, aki több voksot kap, mint ellenfelei külön-külön. Tehát nem kell megszereznie a szavazatok többségét.

A mandátumok kiosztása

Képzeljünk el egy 100 fős parlamentet, amelyben 60 mandátumot egyéni körzetekből, 40-et pártlistákról osztanak ki. A választáson három párt indul.

• Körtepárté a listás szavazatok 45 százaléka, jelöltjei 40 körzetben nyernek a 60-ból.
• Almapárté a listás voksok 35 százaléka, jelöltjei 20 körzetben nyernek.
• Cseresznyepárté a listás szavazatok 20 százaléka, jelöltjei egyetlen körzetben sem nyernek.

A 60 egyéni mandátum ezzel elkelt. Már csak a listás helyeket kell kiosztani. Ebben különbözik egymástól a német és a magyar rendszer.

Németország

A szavazók 45 százaléka döntött úgy, hogy őt Körtepárt képviselje a törvényhozásban. A párt így 45 százaléknyi mandátumra jogosult. 100 fős parlamentben éppen 45-re. Mivel ebből 40-et már megkapott az egyéni körzetekből, ezért Körtepártnak további 5 helyet osztanak ki listáról. 40 + 5 = 45.

Alma- és Cseresznyepártnál ugyanez történik. Előbbi 35 mandátumra jogosult, ebből 20-at megkapott egyéniből, így további 15-öt osztanak neki listáról. 20 + 15 = 35. A cseresznyéknek 20 mandátum jár a parlamentben, ebből nullát kaptak egyéniben, ezért 20-at osztanak nekik listáról. 0 + 20 = 20.

• Németországban minden szavazó annyi képviselethez jut a törvényhozásban, amennyi jár neki.
• Csak olyan politikai erő kerülhet hatalomra, amely megszerezte a parlamenti pártokra eső voksok többségét.

Magyarország

Nálunk a pártok szavazati arányai nem azt jelentik, hogy mennyi mandátum jár nekik a törvényhozásban.

Cseresznyepártnak nem a 100 parlamenti, hanem a 40 listás hely 20 százalékát osztják ki. Ami 8. Mivel a cseresznyék egyéniben nulla mandátumot kaptak, ezért összesen is 8 lesz nekik. Ez azonban 8 %, holott a párt 20 % voksot szerzett. Így Cseresznyepárt szavazóitól a rendszer elvesz 12 főnyi parlamenti képviseletet.

Almapártnak sem a 100 parlamenti, hanem a 40 listás mandátum 35 százalékát osztják ki, tehát 14-et. Ők kaptak 20 helyet egyéniből, de összesen így is csak 34 mandátumuk lesz. A rendszer Almapárt szavazóitól is elvesz egy főnyi parlamenti képviseletet.

Körtepártnak ugyanúgy a 40 listás mandátum 45 százalékát osztják ki, tehát 18-at. Mivel egyéniből már kaptak 40 helyet, ezért összesen 58 mandátumuk lesz. Ami azonban a parlamenti helyek 58 százaléka, holott a párt csak 45 százaléknyi szavazatot szerzett. Így Körtepárt szavazóinak a rendszer ad 13 főnyi extra képviseletet. Ugyanazt a 13 mandátumot, amit Alma- és Cseresznyepárt szavazóitól elvett.

• Magyarországon egyetlen szavazó sem annyi képviseletet kap, amennyire jogosult.
• Egy politikai erő a voksok tetszőleges arányával hatalomra kerülhet. Akkor is, ha a többség nem rá, hanem ellene szavaz.

A töredékszavazatokról itt írunk röviden (2-5. oldal). A magyar választási rendszerről részletesen itt.