Róna Dániel politológus számításai szerint egy pártnak legalább 67 egyéni körzetben kell nyernie a 106-ból ahhoz, hogy meglegyen a mandátumtöbbsége a parlamentben. Ha tehát a Fidesz elveszít 40 választókerületet, akkor legfeljebb koalícióban kormányozhat tovább. 

És Róna Dániel szerint éppen 40 billegő körzet van.

Micsoda mázli! Képzeljék el, ha csak 39 lenne, itt állnánk minden remény nélkül.

Mitől billeg egy körzet?

Nyilván önök is szeretnék tudni, mi különbözteti meg a nem billegő körzetet a billegőtől. Róna Dániel ezt az „egyszerű” magyarázatot adja a blogján: 

• „Mivel a választókerületek erősorrendje, a támogatottság területi mintázata nagyfokú folytonosságot mutat a választások között, ezért már most lehet tudni, hogy melyik az a nagyjából 40 darab EVK, amelyben eldőlhet a többség.”

Pedig kellő indoklás után írhatta volna azt is, hogy ha egy körzetben az első és a második helyezett között legfeljebb 500/1000/1500/stb. voksnyi különbség volt a legutóbbi választáson, akkor az egy billegő körzet. De nem írt ilyet. 

Így fogalmunk sincs, mitől billeg egy körzet, de „tudjuk”, hogy épp 40 billeg.

Az például tökéletesen érthető, hogy Budapest 15. számú választókerülete miért került be a 40-be. Itt a Baloldal jelöltje, Kunhalmi Ágnes 56 szavazattal kapott ki a Fidesz indulójától. Az is logikus, hogy miért billeg Gyöngyös, ahol a Jobbik elnöke, Vona Gábor 639 vokssal maradt le a kormánypárti győztes mögött. 

De mitől billegő körzet Szombathely, ahol 6.563 szavazatot vert a Fidesz jelöltje a Baloldal második helyen végző indulójára?

Vagy Sárbogárd, ahol a kormánypárti győztes 6.650 vokssal előzte meg a Jobbik második helyen befutó jelöltjét?

Róna Dániel szerint tehát egy körzet akkor is billeg, ha a győztes néhány száz voks előnnyel lett képviselő, meg akkor is, ha több mint hatezernyivel. 

Ilyen „feltételrendszerrel” mind a 106 körzetből lehetne billegőt csinálni. Csak a játék kedvéért: ha Róna Dániel konkrétabban fogalmaz, és úgy dönt, hogy akkor számít egy körzet billegőnek, ha a győztes és a második helyezett között legutóbb 2 ezer szavazatnál kisebb különbség volt, akkor 15 billegő körzete lenne (a lista ott van a cikk végén). Ezek közül hétnek fideszes, nyolcnak ellenzéki képviselője van.  De ő nem így döntött. Ezért aztán 40 billegő körzete lett. 

Neked is billeg, nekem is billeg

Ráadásul a Róna Dániel által felsorolt 40 körzetből, ahol szerinte majd eldől a többség, 12-nek jelenleg ellenzéki képviselője van. Ebből tíz baloldali, egy jobbikos és egy független. 

Ha tehát ezek a körzetek billegnek, akkor azon az ellenzék nemcsak nyerhet, veszíthet is.

Még az is lehet, hogy kevesebb egyéni képviselője lesz a következő parlamentben, mint a mostaniban. Az egyik miskolci körzetben például a Baloldal jelöltje legutóbb 238 voksot „vert rá” a Fidesz indulójára, így a helyében nem aludnék nyugodtan a következő választás előtt. 

Ha az ellenzék 100 %-ban megnyerné a Róna féle fideszes billegő körzeteket, de közben csak egyet is elveszít a sajátjai közül, akkor még ez a fajta matek is megbukott.

Minderről a szerző mélyen hallgat a blogján.

Akkor becsüljünk!

Ahogy arról is hallgat, hogy miért éppen 67 egyéni győzelem kell egy pártnak ahhoz, hogy önállóan abszolút többséget kapjon a parlamentben. Ugye emlékszünk, ez volt a kiindulópontja annak, hogy 40 körzetben kell az ellenzéki siker a Fidesz hatalmának megtöréséhez (és a végén odajutottunk, hogy véletlenül épp 40 billegő körzet van!)?

A szerző hivatkozik ugyan saját mandátumbecslő módszerére, amelynek azonban a nevében is benne van, és ezt Róna Dániel is korrekten elismeri, hogy becslés. 

• Akkor becsüljünk! Elveszne –e a Fidesz parlamenti többsége, ha a kormánypárt 67-nél kevesebb egyéni körzetet nyerne? Mondjuk, csak 66-ot.

Ez esetben a kormánypártnak 34 listás mandátumra lenne szüksége a hatalmon maradáshoz. Nos, 2014-ben 37-et kapott.

Azért csak annyit, mert a töredékszavazatok hatása miatt 7 listás mandátumról le kellett mondania. Azért ilyen „sokról”, mert a Fidesz akkor 96 egyéni körzetet nyert, így kevesebb töredékvoksa lett, mint a Baloldalnak, vagy mint a Jobbiknak. Ha viszont a kormánypárt legközelebb csak 66 körzetben nyer, akkor töredékszavazatainak száma jelentősen nagyobb lesz, hiszen 10 helyett 40 vesztes választókerület összes voksa töredékké válik. Így a szükséges 34 listás hely 40 %-os szavazati aránnyal is biztosított! 

Ilyen alacsony Fidesz támogatottságnak azonban évek óta nyomát sem látjuk a közvélemény kutatási adatokban, de még azok Róna Dániel féle értelmezésében sem (szerinte a Fideszt 5 százalékponttal felülmérik). A politológus azonban úgy véli, és tessék figyelni, mert most jön a lényeg, hogy a Fidesz „veszélyes zónában van”, ugyanis ha 6 százalékpontnyi szavazója elveszne, és a Baloldal nyerne ugyanennyit, akkor már megtörhető a kormánypárt hatalma, ha még ezen kívül elbukja minden egyes billegő körzetét, miközben az ellenzék a sajátjai közül megőrzi valamennyit. 

Értjük, ugye?

• Összefoglalom: Ha a Fidesznek kevesebb szavazója van, mint amennyit a közvélemény kutatók mérnek, és ha ezek közül is elveszít még 6 százalékpontnyit, és ha a Baloldalnak több szavazója van, mint amennyit mérnek, és ha még ehhez nyer további 6 százalékpontnyit, és ha így véletlenül éppen 40 billegő körzet van, és ha ezek közül kivétel nélkül mindegyikben ellenzéki jelölt nyer, akkor a Fidesznek nem lesz már egyedül abszolút többsége a parlamentben.

Lefordítom magyarra: ha az lenne, ami nincs, akkor más lenne, mint ami van.

Azon körzetek listája, ahol a legutóbbi választáson az első és a második helyezett között 2 ezer szavazatnál kisebb volt a különbség (forrás: valasztas.hu):

Fideszes körzetek: Miskolc 01, Nyíregyháza 01, Gyöngyös 02, Budapest 06, Budapest 12, Budapest 13, Budapest 15 (összesen 7 körzet).

Ellenzéki körzetek: Budapest 05, Budapest 08, Budapest 09, Budapest 10, Budapest 16, Budapest 17, Miskolc 02, Tapolca 03, (összesen 8 körzet).

A lista lehetne ennél hosszabb, vagy rövidebb, attól függően, hol húzzuk meg a határt. Érdemes azonban tudni, hogy az egyéni körzetekben egyetlen szavazatnyi előny is elegendő a győztesnek a mandátum megszerzéséhez. Tehát 2 ezer voksnyi különbség már tekintélyesnek számít. A 2014-es választás részvételi adataival ez körzettől függően 4-5 százalékpontos előnyt eredményezett az első helyezettnek. Tessék nyugodtan felszorozni, 4 ezer szavazat különbségnél ez már közel 10, 6 ezres előnynél pedig kb. 15 százalékpontos előnyt jelentett az első helyezettnek. (A Róna Dániel által billegőnek minősített Sárbogárdon például az első helyezett Fidesz jelölt 6.650 szavazatnyi előnye 18,02 százalékpontos különbséget jelentett a második helyezett előtt, míg Szombathelyen a 6.563 voksnyi differencia 14,31 százalékpontos előnyt.)

A borítókép a Magyar Narancs fotója 2014-ből.