A közvélemény kutatási adatok alapján merész kijelentésnek tűnik, hogy a DK, és/vagy az LMP kieshet a parlamentből az idei választáson. A felmérések tavaly decemberi átlaga alapján előbbinek 389.000, utóbbinak 377.000 potenciális szavazója van, ami magas részvétel esetén is elég az 5 %-os küszöb átlépéséhez. Van azonban négy probléma.
Ha a kis pártoknak pechje lesz, és mind a négy esetben a számukra legrosszabb opció valósul meg, akkor a 2018-as parlament nélkülük alakul meg.
A kutatások mindkét pártot nagyjából 3 és 5 % között mérik a teljes választókorú népességben. Az intézetek ezer fő körüli mintával dolgoznak, ami ez esetben leegszerűsítve azt jelenti, hogy 30 – 50 ember nyilatkozott úgy, hogy egyik, vagy másik pártra szavazna. A hibahatár miatt azonban ez lehet egy kicsivel több, vagy kevesebb. Így felszorozva lehet 400 ezer, vagy 200 ezer potenciális szavazójuk.
Ők azok a választópolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel. Ha szavazni akarnak, előzetesen regisztrálniuk kell, viszont ők, és csakis ők, leadhatják a voksukat levélben. Ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy a legutóbbi választáson körükben magasabb volt a részvételi arány, mint a magyarországi lakcímmel rendelkezőknél.
Részvételi arány, külhoni magyarok: 66,42 %
Részvételi arány, itthoni magyarok: 61,25 %
A párt az összes listás voks 5,34 %-át szerezte meg. Ha 18 ezer szavazattal kevesebbet kap, kiesik. Ha néhány százalékponttal magasabb a részvétel, kiesik.
Nem tudjuk, hogy idén mennyi szavazatot kap az LMP ebből a körből, de aligha valószínű, hogy drámai mértékben többet. A DK pedig azok után, hogy megfosztaná a külhoni magyarokat választójoguktól, szintén nem számíthat itt fényes sikerre.
Még nem dolgozták fel az összes kérelmet, de már most valószínűsíthető, hogy a 2014-es 128 ezerhez képest idén akár negyed millióan is szavazhatnak levélben a határokon túlról. Az eddig regisztráltak több mint fele Romániából és Szerbiából jelentkezett.
Ez különösen hátrányosan érinti azokat a pártokat, amelyek:
A 2014-es kampányban egyetlen másodpercnyi politikai reklámot sem sugároztak a kereskedelmi adók. Meg is lett a következménye. Akkor mérték 1990 óta a második legalacsonyabb részvételt. Idén azonban a két televízió úgy döntött, hogy, bár a törvények szerint pénzt nem kérhet érte, leadja az országos listát állító szervezetek reklámjait. Emiatt várhatóan magasabb lesz a részvétel, annál biztosan, mintha megint nem lennének reklámok, de talán 2014-hez képest is.
Ez kedvezhet a DK-nak és az LMP-nek, hiszen az ő szavazóikat is mozgósítja, azonban itt is akad egy probléma. Egyre több választó tanulja meg, hogy ebben a rendszerben nem érdemes a „gyengékre” szavazni. Az biztos, hogy az egyenes arányosság itt is érvényesül: amilyen arányban nő a részvétel, a kis pártoknak legalább olyan arányban kell növelniük voksaik számát. Máskülönben egyre közelebb csúsznak a fenyegető 5 %-os küszöbhöz.
A 2018-as választás újdonsága az egyéni körzetekben alkalmazott úgynevezett koordinált indulás. Emiatt a DK a körzetek több mint felében nem állít önálló jelöltet. Ami azzal a veszéllyel járhat, hogy ezekben a kerületekben listán is veszít voksokat. Elképzelhető, hogy ezeket visszanyeri ott, ahol viszont ő állít jelöltet, és az MSZP nem. Megint a mérleg két serpenyője dönt majd: ha többet veszít, mint amennyit nyer, akkor nagy kihívás lesz elérnie az 5 %-os küszöböt.
Az LMP-t kevésbé fenyegeti ez a veszély, hiszen jelen állás szerint majdnem mindenhol indít egyéni jelöltet. Azonban a választók részéről egyre nagyobb a nyomás, hogy ne tegye.
Ha visszavonja jelöltjei egy részét, csökkenhet listás voksai száma. Ha nem vonja vissza, akkor „megbüntethetik” a választók, mondván saját érdekét fontosabbnak tartja a kormányváltásnál, és emiatt bukhatja el listás szavazatai egy részét.
Az Országgyűlésbe nem csak úgy kerülhet be egy párt, hogy megszerzi az érvényes listás voksok 5 %-át. Ha akár egyetlen egyéni körzetben mandátumot szerez, akkor egy képviselővel már bent van. Ahhoz, hogy így frakciót is alakíthasson, 5 egyéni körzetben kell nyernie. Ami újabb csapda a kispártoknak.
Ha ezt a megoldást választják, akkor a kampányukat fókuszálniuk kell arra a 10-20 körzetre, ahol egyéniben lehet esélyük. Emiatt kénytelenek feladni a többit, hiszen az erőforrásokat el kell vonni valahonnan. Ha tehát az egyéni helyekre mennek rá, szinte biztosan bukják listán az 5 %-ot (a kis pártokról van szó). Ha viszont a listára koncentrálnak, akkor valószínűleg nulla egyéni körzetet nyernek, mint 2014-ben az LMP és a Jobbik (utóbbi minden ötödik szavazatot megszerezte, mégsem nyert egyetlen egyéni mandátumot sem!). És közben meg kell küzdeniük a tudatos választók „haragjával”, ami miatt két szék között a pad alá eshetnek.
Természetesen az elemzés vonatkozik a többi kispártra is, azonban őket eleve a bejutási küszöb alatt mérik.
Név: Bánovics Attila
Email: info@elektor.hu